Századok – 1884
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Székesi Bercsényi Imre - III. közl. 386
398 THALY KÁLMÁN. »Ferdinandus III. etc. Illustrissime Princeps, Nobis houoraude ! Fidelis Noster Egregius Emericus Béreséin), Praesidy Nri Neográdiensis Capitaneus proficiscitur privatorum suorum negotiorum causa in Transsylvaniam. Quern ad consequendas suas légitimas praetensiones Syneeritati Vrae benigne eommendamus. Cui in reliquo vitam loiigenam et prosperos rernm sueeessus comprecamur. — Datum in Civitate Nra Vienna, dje 10. Mensis Április 1639.« — Legalul: »Principi Transsylvaniae.« *) Hogy pedig Bercsényi kényes természetű útjára jó kedvvel indúljon s a fontos küldetésben annál nagyobb buzgalommal igyekezzék eljárni : a nádor ugyanekkor tájban egy épen nem megvetendő jószágadománynyal kedveskedék neki. Palatinálisdonatiót adott kezébe, a melynek erejével néhai magvaszakadt Pély Istvánnak Bars vármegyében fekvő s most a koronára szállott igen jelentékeny kiterjedésű fekvő birtokai ésSzakolcza szab. kir. városában bírt derék háza fele részben ő neki Bercsényi Imrének, fele részben pedig mint társ-donatáriusnak, b. Esterházy Pál újvári vice-generálisnak adományoztatnak.2) Jellemző az Esterházycsalád és Bercsényi Imre között fennállott benső viszonyra, hogy a nádor őt saját fivéréhez veszi föl adományos-társúl.8 ) Bercsényi Imre ekként királyi ajánló-levéllel és titkos utasítással ellátva s új birtokkal megadományozva indult el Erdélybe 1639. április közepén, de az árvizek miatt csak május 24-kén jutott el oda, Nagy-Váradon át. 1) Eredeti fogalmazat a magy. kir. udv. canceUária levéltárában. Nro 103. Anni 1G39. V. ö. Ilorráth Mihálynál: »A fejdelem szándokainak kikémlése végett tehát — írja Horváth — a nádor, magának a királynak meghíztáhól, Bercsényi Iinre nógrádi kapitányt oly utasítással küldé Erdélybe, hogy magánügyek örve alatt látogassa meg a fejedelmet is és (igyekezzék kikémlelni indulatát s terveit.« (Magyarorsz. Tört. Y. 115.) -) L. e nádori adományosok egyezséglevelét a királyi adományosokkal, alább. 3) A kir. fiscus tiltakozott is ezen terjedelemre nézve a nádori adományozás jogkörét túlhaladó donatio ellen, de mint a következmények megmutatják, hiába. (»1639. Protestatio Fiséi Kegy, quod Paulus Esterházy et Emericus Bercliényi, in semine deíieientis Stephani Pély bona, utpote Nagy-Pél, Alsó-Pél, Bessenyő, líiszta, Arma, Marosfalva in Cottu Barsiensi et quandam liberam domuin in Citte Szakolczensi, ex donatione palatinali impetraverint.« Kis-Martoni hg. Esterházy-levéltár, Repert. 47. Pag. 57.)