Századok – 1884

Értekezések - Dr. NÉMETHY LAJOS: Tábori lelkészek Budavár bevételénél 1686-ban 346

350 KÜLÖNFÉLÉK. zású voltsok valószínűség van benne, bogy magának a fővezérnek Lotbaringi Károlynak volt udvari-papja, vagy gyóntatója.2) Kegyesrend űek. Habár ezen rendnek tagjai is kizárólag a gyermekek oktatásával foglalkoznak, mégis egy jeles tagja Buda ostromában is tevékeny részt vett, ez : P. Moesch Lukács, Pálffy Károly grófnak lelki atyja és fiainak nevelője. Különben igen ügyes mathematicus. Midőn Pálffy János-Károly gróf mint altábornagy és lovassági dandárnak Buda ostromára költözött, P. Moescbt is magával vitte, ki felhasználva ma.thematikai ismereteit, tetemesen előmozdította az ostrom jó sikerét.8) Barnabiták. E szerzet alig volt a birodalomban képviselve, és mégis találunk közüle is egyet a táborban, ez : Bizozeri Simplician, milanói sz. Pálról nevezett szabályozott clericusok congregatiójának tagja. Az ostrom alatt gyűjtött, és egyátalán hosszabb időn át Magyarosszágban szerzett tapasztalatait feljegyzéseiben megörökítette, melyek czime : »La Sacra Lega contro la potenza Ottomana« 4). El nem mulaszthatom többi életadataiból felemlíteni, miszerint 1658-ban lépett a rendbe, a mailandi zárdának perjelévé lőn, és 1710-ben elhalálozott.r

>

) Perenczrendűek. Névleg a szűz Máriáról nevezett tartománybeliek. Ezek mint magyarok, a magyar ezredeknél valának alkalmazva, ilyenek voltak : Gleisner Károly és PrentaUer Bernát ezredbeli káplányok. Ezeken kivűl ideiglenesen még hat más is vala a seregnél alkalmazva. Ezek : ') A »Ristrcto deli história« etc. czímíí müvének approbatiójában e szavak fordálnak elő : »Rev. Padre D. Casimirio Frechot Alemano,« melyek szerint, mind a mellett, hogy olaszul írt, franczia haugzású nevet viselt, mégis német volt. Munka is jelent meg tőle német nyelven, ily czímmel : »Denkwürdigkeiten des Wiener Hofes. Köln. 17 06.« z) Gyurits Antal, A magy. történelemnek egy ismeretlen kútforrása. Magyar Korona tárczája. 1878. 210. és kk. sz. 3) Horányi. Scriptores Piarum Seolarum II. 347. 1. 4) Milano 1690. 4-r. 428. és 44. sztll. Ezenkívül még egy más müvet is adott ki, melynek ezíme : Notizia particulare di Regui d'Ungberia. Bologna 1687. 12-r. 305 1. r') Adelung i. m. I. k., 1904 1.