Századok – 1884

Értekezések - KANDRA KABOS: A sárvári várispánságról - I. közl. 339

VÁRISPÁNSÁGKÓL. 343 sággal meg nem lehet nyilatkozni, miután a Yáradi Regestr. idézett szakaszán kivül ezt semmi más forrás nem említi«. Ekként érdemes jelesünk véletlenül, de már kiindulásában vakösvényre kerülve, visszatarthatatlan vala, bogy azon tovább ne haladjon, s így mentől tovább haladt a megkezdett oldalirányban, annál inkább eltántorodott a történeti valóság útjától, amely pedig, miként láttuk, máris nem vala járatlan ösvény. így téveteg útjában messze elhaladván, Nyitramegyében a Miava folyó mellett fekvő Sasvárnál állapodik meg, mint az általa keresett várispánsági középponton. 2

) Azonban mintha erős történetírói érzéke észrevétetné most, hogy talán nem is helyes úton jár, hozzáteszi : »bizonyosságot e kérdésben akkor fogunk nyerni, ha sikerülend Sasvár közelében Hangony és Dravecz falvak egykori létezését kimutatni«.3

) Majd alább Sasvár történet-adatait elsorolva, kételkedőleg rázva fejét fordúl el Sasvártól, hogy Sárvárnak vegye útját: »A nyitramegyei Sasvár vidékén azonban sem Hangony, sem Draveez falut nem említenek forrásaink«. *) Érdekes a t. szerző elmélkedése Sárvár fölött ; igaz, hogy csak a történeti igaz keresésének szempontjából. Kételyek ezek, melyek megoldásra várnak, melyeket tehát ismernünk kell. »Mi bírhatta — írja töprenkedve — Botka Tivadart arra, hogy a Yáradi Regestrum-féle Sasvárban (?), a tiszavidéki Sárvárt ismerje föl ? el nem gondolható. Tudjuk azt, hogy a névtelen jegyző Tas vezérről azt állítja, hogy a Nyir és Tisza között Tasvásárhelyet alapítá, és hogy az általa épített várat először Tasvárának, utóbb Sárvárnak nevezték, és hogy végre Szabolcs vezérrel innét Szatmárba elindúlt. — Botka véleménye mellett kevés hozható fel. A Kalatha nemzetség, melyből való volt a pristaldus, a biharmegyei Kalathai családot jutattja eszükbe. A villa Draucy tán megfelel Király-Darócznak, villa Scily pedig, miután ily helység ma e vidéken ismeretlen, tán a szatmármegyei Sályi a Tisza mellett. Ami magát Sárvárt illeti, ezt az ecsedi láp ^borítja, mely mai nagy kiterjedését csak a XIY. században, az ecsedi várnak a Báthoriak által történt építése után nyerte. Sárvár romjai e lápból csak igen nagy szárazság idején tűnnek ki. Ha tehát a várispánságot itt akarjuk keresni, először is Sasvárt azonosnak kellene tartanunk, és tudnunk, hogy ez a Sár]) A magyarországi várixpánnágok története 397. 1. 2) U. o. 398. 1. 3) I. m. 398. 1. «) I. m. 399. 1.