Századok – 1884

Értekezések - KARDOS ALBERT: I. Balassa Bálint és Losonczy Anna 241

KÜLÖNFÉLÉK. 243 mivel Julia és Goelia név alatt is bizonyára érte és nem az előbbi Annáért eped, a ki ez idétt úgy is már tisztes matrónává öregedett. Szilády Károlyi következtetésére nem marad adós a válaszszal. Balassa és Ungnádné között nem lát oly nagy korbeli külömbséget, mely mellett a köztük való tartósabb szerelmi viszony lehető ne volna, továbbá ama XXV. számú búcsúdal szerinte nem 1578-ban. Ungnádéknak Szlavóniába költözésökkor kelt, hanem Losonczy Anna menyekzője táján. Az egész énekből, de kivált az utolsó strófából : »Az ki most ezeket összeszedegette, Szeretője után kesereg szivébe, Kit más szűz kezére, — Mint tudatlan ember—ok nélkül ereszte,« kétségkívül kitetszik, hogy a költő nem messze költöző, de máshoz szakadt kedveséhez intézi búcsúját. E magyarázattal — már pedig Balassa szavainak mi egyéb értelme lehetne ? — Szilády épen uem dönti meg Károlyi véleményét. Az a Losonczy Anna ugyanis, a kitől e költeményében Balassa Bálint búcsúzik, nem lehet a temesvári hős leánya, nem Ungnád Kristóf hitvese. Losonczy Anna lakodalma idején a mi költőnk nemhogy virágének szerzéséhez, de az olvasás és írás mesterségéhez is keveset érthetett. Anna ugyanis legkésőbb az 1562-ik évben lett Ungnád nejévé, a mikor a kis 10 —11 éves Bálintka a jámbor Bornemisza Péter prédikátortól szívta magába a tudomány és vallás első elemeit. Ez évszámot nem támogatja oklevél, de erősebb bizonyság mellette, hogy Losonczy Annának, Ungnád Kristófnénak 1577-ben egy legalább is 14— 15 éves leányára következtethetünk Bornemisza Péter azon ajánlásából, melyet Ungnád leányához, Anna-Máriához egy vallásos munkája elején intéz. »Láttam keserűségteket — irja Bornemisza ez ajánlásban, Semptéről, 4. Augusti 1577. ez napokban, midőn csak igen rövid nap egymás után két tisztes leánzó öcséidet az Ür, szemetek elől magához vötte volna. Azonkívül is tudom az te szerelmes anyádnak mennyi lelki óhajtási legyenek. Megolvastam az te kezed írását is, kibe kértél, hogy tenékad egy jámbor tanyítót szerzenék, hogy jobban-jóbban gyarapodhatnál az isten akaratjának értelmébe, kiből jó reménséget vettem felőled. Im azért én is előbb egy kis könyvecskét küldtem az ti megkeseredett sziveteknek vigasztalására, kit ezelőtt Füves Kertecskének is hittak, mert mint az kis orvos kertecskébe az betegnek drága és hasznos füveket szedegetnek és öszvetörnek az orvosok, nagy nehéz fájdalmú betegségeknek meggyógyítására, 16*