Századok – 1884

Értekezések - KARDOS ALBERT: I. Balassa Bálint és Losonczy Anna 241

/ KÜLÖNFÉLÉK. I. BALASSA BÁLINT ÉS LOSONCZY ANNA. A »Századok« 1882-ik folyamának két utolsó fűzetébeu Károlyi Árpád és Szilády Áron neliány fontos adattal és több észrevétellel járúl Balassa Bálint élete és költészete megértéséhez. Valóban Balassa Bálint egyénisége megérdemli azt a kiváló figyelmet, melyben általában irodalomtörténet-iróink, de kivált a »Századok« lapjain előbb Tbaly és Toldy, újabban Szilády és Károlyi részesítik. A nagy eseményekben és a nagy emberekben oly gazdag XVI. századnak egyik legvonzóbb alakja, a ki nemcsak mint költő, de mint regényes hős is felkölti érdeklődésünket. Neveli az érdeket az a sejtelmes félhomály, mely főleg néhány évvel korábban élete és költészete fölött lebegett. A regényesség eme borúját számos lappangó adat napfényre kerülte sem oszlatta el, nem az az életrajz sem, melyet Szilády sok fáradsággal és éleselmével egybeállítva, összes müveinek elébe bocsátott. Ez életrajz ugyanis talán az adatok hiányából, de talán más okokból, is nem fejti föl azt a sokszoros ellentétet, azt a gyakran érthetetlen ellenmondást, melyre Balassának úgy élete folyásában, mint egész költészetében lépten-nyomon reábukkanunk. Főúri származás és a hatalmasok gyakori feddése, szigorú vallásos nevelés és erkölcsi feslettség, hazája sorsán való kesergés ós a haza törvényeinek folytonos megszegése, a Habsburgházhoz hű ragaszkodás és az erdélyi udvarral jó barátság, rendkívüli műveltség és durva erőszakoskodás, az elnyomott nép mellett szószólás és saját jobbágyain kegyetlen zsarnokság, erős protestáns érzület, majd buzgó katholikus hit, testvéri szeretet és rokoni viszály, egyetlen hegyes iránt táplált tartós szerelem és virágrólvirágra szálló lepkei csapodárság, hitvesi hűség és könnyelmű házasságtörés, imé azon ellentétes vonások, melyek Balassa életét érthetetlenné, melyek jellemét képtelenné, vagy őt magát jellemtelenné teszik. S a míg ezen ellentétek nagyobb része megma-Századok. 1884. III. Füzet. 10