Századok – 1884

Értekezések - JAKAB ELEK: Erdély országgyűlései története II. József alatt - I. közl. 226

TÖRTÉNETI:. 229 sége volt az örökös tartományait megtámadó külső ellenség ellen az erdélyi kk. és it. rendkivűli segélyére, minél fogva a honpolgárokra adót kellett kivetni, s némely oly peresügyeket elintézni, melyekben illetékes bíróság az országgyűlés, — mindezeknél fogva az országgyűlés megtartását kikerülni nem lehetett. Ez indokok két elsője azonban most nem forog fenn, a két utóbbi sem teszi azt halaszthatlanná. mert időközben az adó kirovásának oly állandó szabályrendszere állapítatott meg, a mi az adó behajtását a kk. és rr. közbejövetele nélkül is lehetségessé teszi, az országgyűlésre tartozó perek elintézésére nézve is részint a Productiovale Forum, felállítása, részint akir. főkormányszéknek adott nagyobb hatáskör által kellő gondoskodás van téve. E szerint az országgyűlés megtartását igénylő tárgyak közül csak a fejedelmi hűségi eskü letételének indoka marad fenn : a hol egyébiránt azon kérdés merül fel. hogy, miután amaz ünnepélyes eskütétel Erdélyre nézve is — mint más örökös tartományokra nézve — múlhatatlanul szükséges, vájjon csak ezért kell a formaszerénti országyűlést kihirdetni? vagy pedig nem lenne-e tanácsosabb, azt még most elhagyni s a hűségi eskütételre nézve a törvényekkel megegyeztethető s lényegileg ugyanoly hatású valamely más módozatot találni ? 0 felsége hü udvari cancelláriája az utóisót választaná, mert előre látható, hogy a tartományi pénztár mostani szorult állapotában egy országgyűlés megtartásához szükséges kiadásokra a halaszthatlan folyó kiadások hátránya nélkül nem lenne képes, és most az összegyűlt kk.-nak és rr.-nek nem lenne megtiltható, hogy ősi szokásaik szerint országos sérelmeikkel elő ne álljanak, melyek minthogy nem mindig oly természetűek, hogy az ő tetszésük szerint megvitatni lehessen, ez a kedélyekben elégedetlenségnél egyebet előidézni nem alkalmas ; ezt peclig a cancellária igénytelen nézete szerint egy kezdő kormánynak gondosan kerülni kell ; a mit azonban nem kíván állandó elvül fogadtatni, sőt azon szerény véleményben van, hogy ha majd a közigazgatás nem egy fontos ágában czélba vett új intézmények a megszilárdulás azon pontjára jutottak, hogy a kk. és rr. helybenhagyása alá terjesztethetnek. mindenesetre szükséges lesz országgyűlést hívni egybe, a mikor aztán a kk. és rr. is sérelmeik iránt kihallgatandók lesznek. Ha már most — mondja a cancellária — a felség ezen alázatos véleményt elfogadni méltóztatik, annak valósítását ugy látná eszközölhetőnek. hogy a kir. főkormányszék tegye meg a szükséges intézkedést az iránt, hogy a hűségi eskü letétele mindenki által, minden kerületben és valamennyi önálló törvényhatósággal biró községben azon módon menjen végbe, amint az 1741-ben az országgyűlésen meg nem jelent községekben és hatóságokban tör-