Századok – 1884

Értekezések - JAKAB ELEK: Erdély országgyűlései története II. József alatt - I. közl. 226

ERDÉLY ORSZÁGGYŰLÉSEI TÖRTÉNETE Ií. JÓZSEF CSÁSZÁR ÉS FEJEDELEM ALATT. ELSŐ KÖZLEMÉNY. Feltűnőnek tetszketik az olvasó előtt az önhatalmú uralkodó alatt országgyűlés tartásáról hallani, a mi a fejedelmi jogteljesség megoszlásának világos jele ; holott történelmileg be van bizonyítva jellemének azon fővonása, hogy mint isten kegyelméből való autocrata, az uralkodást senkivel megosztani magát kötelezettnek nem érezte. S mégis trónra léptekor egy saját tetszése szerint összealkotott országgyűlést tartott, egyedül örökösödésének törvényesítése végett, egy másiknak az ország érdekében megtartását tiz év múlva elvben kimondotta ; de mielőtt az előleges lépésekre kiszabott idő eltelt volna, hirtelen és váratlanúl meghalt s a tervezett országgyűlést utóda II. Lipót fejedelem tartotta meg. Csak feltűntek szemvakító fényben, bámulatos önuralmat tanúsító méltóságban fejedelmi nagy szándékai s valósítatlanúl enyésztek el ismét. Igen ! A legkorlátlanabb önkényű uralkodó, milyet valaha a Habsburg-ház adott, szükségesnek látta az ország törvényei és alkotmányos szokása előtt kétszer meghajolni... Csodálatos belső ereje ez a magyar alkotmánynak ! Egy uralkodó sem merészelt egyszerre irtó fejszét mérni gyökerére, nem birt bátorsággal akaratát parancs-szóval foganatosítni soha anélkül, hogy maga is súlyos következményeit ne érezte volna ! I. Lipótnak bámúlatos szerencséje volt hadviselésben és politikában s okos tanácsosokra hallgatott. I. József békés kedélye uralkodása viharai alatt kimerült. III. Károly vasakaratú és furfangos eszű, a ki az autocratia és alkotmány felváltva használt fegyvereivel szilárdította meg számos országai trónján maga és uralkodó-háza uralmát. Mária-Terézia atyja nyomdokán járt s mosolylyal és könynyel vagy fenyítő vesszővel és szuronynyal uralkodott népei szivéu és akaratán. Mind hárman tartottak országgyűléseket, azok ősi alkotmányos formáit czéljaik szerint Századok. 1884. III. FÜZET. 15