Századok – 1884
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Székesi Bercsényi Imre - I. közl. 193
222 TIIAI,Y KÁLMÁN. hónapi időre volt szüksége, kivált mivel utazására, magyarországi tartózkodására, ottani ingatlanok szerzésére, stb. minél több készpénz szerzésére kell vala igyekeznie. Ezen czélból vevé ő föl a kolozsvári Bornemisza-testvérektől is az 5500 frtot, 1628. január végén ; és így családostól való végleges kibontakozását Erdélyből 1C28. tavaszára tehetjük, a mikor is öreg málhával, társzekerekkel és tetemes készpénz-összegekkel költözött át Magyarországba, s előbb talán bihari jószágain vagy jenei házánál pihenőt tartva, — úgy fel Pozsonyba utazott. Itt már készen várta őt és családját a Bornemisza-féle kölcsönpénz egy részén szerzett kényelmes lakóháza a magyarntczában.] ) Mert Bercsényi Imre az ország akkori fővárosát Pozsonyt választá lakhelyéül, mint a politikai élet központját s a főhivatalok székhelyét. A szerepre vágyó és királyi főbb hivatalra kijelölt férfiú számára ugyanis e város kinálkozék legalkalmasabb lakóhelyűi. Az itteni derék iskolákban, serdülő fiait is — László és Imre, ekkor már 12—13 éves suhanczok valának — taníttathatta, a családi házból. A magyarországi jószágok gondviseléséről s perekről az oklevélben foglalt adatra már megtettük tájékozó észrevételünket ; a Szent-Földre való újabb zarándoklását illető fogadásáról Bercsényinek, továbbá a pozsonyi országgyűlésre való meneteléről pedig alább lészen szó. Igen becses adalék itt a sólymosi jószág faluinak részletes elősorolása : mert e faluk egy része ma már névleg sem létezik, a törökvilágban végkép elpusztultak. De látható a föntebbi okmányból az is, hogy a sólymosi uradalomban már 1630-ban, •—• tehát a török uralom 15-ik évében is valának »puszta helyek«, azaz oly faluk, melyeket lakosságuk, az adózási súlyos terheket, gyakori nyomorgattatást, stb. nem állhatva, már is oda hagyott, így járt, így pusztúla el azután lassanként a többinek, az 1630-ban még lakottakúl említett nyolcz falunak nagyobb része is. Megtudjuk továbbá Lugassy Borbála Zaránd vármegyei ősi jószágának, úgymint négy falujának neveit is; valamint azt, hogy Bercsényi Imre a maga zarándi ősi javai közül, Teczi falut L. e házra nézve alább az 1631-ik évet.