Századok – 1884

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Székesi Bercsényi Imre - I. közl. 193

SZÉKES! BERCSÉNYI IMIM']. tással, kicseréléssel, rendbehozliatta, — abba liúzamos idő telt. Ennélfogva, miután már családját — úgy látszik, 1628. tavaszán, — Magyarországba felhozta volt : magának még azután is többízben le kell vala rándúlnia Erdélybe és ott addig időznie, míg a czélba vett complicált természetű ügyeket lebonyolíthatta. így, okmányos bizonyítékaink vannak reá, hogy Bercsényi Imre 1628., 1629. és 1630-ban is megfordúlt Erdélyben. Az illető adatok rövid ismertetése a viszonyokat jobban meg fogja világítani. Petrityevittli Horváth György és Czegei Wass János, özv. Bethlen Gáborné Brandenburgi Katalin fejedelemasszony ő Fölsége »táblájának hűtős assessori, úgy, mint az ide alatt megírtt dolgokban közbírák,« tudtúl adják levelök rendiben, hogy e most folyó 1630-ik év april 24-kén, Kolozsvár városa Faskas-utczájában, a Váradi Bodoni Mihály házánál, »a ki mostan az mi Kegyelmes Asszonyunk ő Felsége jenei udvarbírája,« jövének eleikbe »egy felől az Nemzetes Székesi Bercsényi Imreh Uram, magára vévén feleségének Lugassy Boridra Asszonnak, fiainak Lászlónak, Imrehnek, leányának Erzsóknakx

) és minden atyjafiainak terheket,« — másfelől pedig »Nztes Kolozsvári Bornemisza Ferencz Uram és Maros-Járai Bálintffy Christóphné Asszonyom Bornemisza Kata Asszony. És tőnek egymás között illyen végezést:« Mivel ennekelőtte két esztendővel és három hónappal (tehát 1628. január vége felé) Berchény Imreh Uram »bizonyos és elkerülhetetlen szükségére« vett volt fel a nevezett Bornemisza testvérektől 5500 magyar forintot, mely is azóta való »csak igen keresztyénül« számított kamataival nevekedett a két év és 3 hó alatt éppen 6000 magyar írtra. »Mivel pedig Berchény Uramnak mind az Magyarországlan lévő jószágira való perei és egyél gondviselést miátt2

) az mostani (1630-iki) magyarországi pozsoni gyűlésre fel kölletik menni, — mind pedig Istennek hüttel kötelezett ') Tehát I. Miklós, ki az 1640. években is még mint „gyermek" említtetik, 1630-ban még nem született volt meg. 2) Itt aligha a hód-mezö-vásárlielyi uradalom értetik, mely a török hódoltságban, tehát nem a II. Ferdinánd országrészében feküdt ; inkább hiszszük, hogy Bercsényinek az 1629-ben túl a Dunán zálogba vett bir tokai gondviselése, és a néhai nagyatyja I. Bercsényi Imre honti és bars