Századok – 1884

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Székesi Bercsényi Imre - I. közl. 193

SZÉKE8I BERCSÉNYI IMRE. 205 Mint a székesi leányági utódoknál fennmaradt családi följegyzések tanúsítják : Bercsényi Imrének ezen első nagyobb külföldi utazása, — nevezetesen római útja — 1616—17-ben, tcliát közvetlenül Lippa és Sólymos elvesztése s a fejedelemmel ezek miatt bekövetkezett meghasonlása után történt.1) Jól fölkészülvén, útra kelt tehát, egy gazdag és főrendű magyar nemest megillető kísérettel s pompával. Járt Rómában, hová valószínűleg Pozsonyon és Bécsen át — és így a kath. magyar főurakkal s a bécsi udvarral útközben érintkezve, — érkezék. Tisztelgett a pápánál, áhítatoskodott a szent helyeken, megszemlélé a classicus kor maradványait. Nem lehetetlen, hogy egyenesen Rómából indúlt el Palästinába, — valószínűbb mégis, hogy előbb Rómából hazatért és úgy kelt ismét útra a távol Ázsia partjaira ; annyi — a kútfők egybevágó túdósításai szerint — mindenesetre bizonyos, hogy Krisztus sírhelyéhez tett első zarándoklása (mert másodszor is járt ott) Erdélyből lett kibontakozása előtt, sőt közelebbről 1625. előtt esett. Lássuk az idevonatkozó forrásokat. Az ezen időkben, mint fiatal udvarnok, Bethlen Gábor udvarában élt Kemény János, a későbbi főhadvezér és végül fejedelem, írja: »Végre Bercsényi Imreh, kit azelőtt az fejedelem (Bethlen G.) disgustált vala, mely miatt amaz nyughatatlankodván, egykor Rómában devotiójának praetextussával kéredzék és jára, másszor Jeruzsálemben ; mert igen katliolicus ember vala. Nekünk atyánkfia. Azok megjárása után ugyan ki is bontakozék és római császár birtokában (értsd: Magyarországba) telepedék.«2

) Továbbá, unokája ifj. gr. Bercsényi Miklós a karán-sebesi jezsuiták alapítványáról beszélvén, azt írja, hogy ezt őse »redutc factus Hyerosolymis« tette.3) Ezzel tökéletesen összevágólag ír és még jobban felvilágosít bennünket a túdós jezsuita Bonbardi, midőn a karán-sebesi kath. istenitiszteletről és jezsuita missióról följegyzi: »Habebat ab Anno MDOXXV. Karán-Sebesinum missionarios e Societate Jesu Fovit has operas Apostoli') Sófalvi Illyés István úrnak velem közlött adatai szerint. 2) Kemény János Önéletírása, Rumynál II. 133., Szalaynál 137. 1. 3) Extractus meritorum 111, Familiae lîercséni, 1G99 — 1700-búl.