Századok – 1884
Értekezések - Dr. HAMPEL JÓZSEF: Történeti szakoktatásunk az egyetemen s azon túl 167
TÁRCZA. 173 keit helyesen magyarázni, hogy mennél több einlék szemlélete által szemüket az emlékek kellő megtekintéséhez és megítéléséhez szoktassák, hogy a kútfők, különösen Pausanias kellő használatát megtanúlják és hogy tisztán fölismerjék az archaeologia körét és rendeltetését, mit hazánkban még oly kevesen ismernek. IIa ezeken az első fokokon túl vannak a hallgatók, az archaeologia egyes disciplináiba vágó fontosabb kérdések jöhetnek szóba. A tanár szabad választásra akár az architectura, akár a szobrászat, akár a festészet történetébe, az edények tanába vágó problémákat állít föl, melyekből egyet-egyet kiki választ és földolgoz. A munka tárgyát élőszóval a seminariumi hallgatóság s a tanár előtt előadja, majd vita tárgyává tétetik, mely az előadó és előleges készülettel fellépő bíráló közt foly, vagy átalánosan külön előkészület nélkül foly a vita. A nemzeti muzeum szép gipszöntvénygyüjteménye a módszeres magyarázatokra megadja a nélkülözhetlen mintákat és a n. muzeum régiségosztályi szakkönyvtárában a candidatusok meg fogják találni a szakmunkák nagy tömegét, mely nélkül irodalmi munkálkodás lehetetlen. Semmiféle más történeti seminariurnra nincsenek meg fővárosunkban annyira az előföltételek, mint épen az arcliaeologiaira. E seminarium utolsó három évfolyamaiban, midőn a fiatal archaeologusok megtanulták már mindazt mi nélkül az arehaeologiai tudomány nélkülözi a tudomány eriteriumait, akkor következnének némely különösb szakok : Pannónia és Dácia helyrajza, antik érinészet és az epigraphica, kiváló tekintettel a hazai leletekre. Az utóbbi két szakra ismét a n. muzeum gazdag gyűjteményei adják meg a szükséges tananyagot. Az egyetemen helyisége is vau már, tehát e seminarium aránylag a legcsekélyebb költségekkel teremthető meg. Az említett két intézet közt lehetőleg oly kapcsolat létesítendő, hogy a candidatusok esetleg mindkettőben vehessenek részt. c) A modern históriai seminariumban megférne a közép és újkor egy hároméves folyamban és az átalános diplomatika is úgy illesztetnék e seminarium keretébe, hogy a modern történeti seminaristákkal az írott kútfőkből (diplomák stb.) épúgy tartatnának gyakorlatok mint a nyomtatott kútfőkből (chronikák stb.) A diplomatikai (kiváló kép palaeographikus) gyakorlatokra igényeltetnek mindazok az értékes könyomatú és egyébb nagy gyűjtemények, melyek századunkban a palaeographikus tanúlmányoknak oly nagy lendületet adtak. Jórészök talán az egyetemi könyvtárban is található. Hasonlókép meg vannak ott a Monumenta Germaniae, a byzanti irófe stb., úgy hogy a történeti seminarium bármely perezben megindúlhatna, csak helyiség igényeltetik hozzá és stipendiumok. d) A magyar történeti seminarium jó szervezése és lelkiismeretes vezetése viszonyaink közt természetcsen a legfontosabb kérdés. Eredeti okmányok mennél sűrűbb olvasása, és magyarázata, diplomatikus, jogi s