Századok – 1884

Értekezések - Dr. HAMPEL JÓZSEF: Történeti szakoktatásunk az egyetemen s azon túl 167

170 TÄltCZA. meg van áldva mint az. Tehát nem ezekben vannak a mi bajaink. Más bajok állják a tanár üdvös tevékenységének útját. Egyik, hogy sok fiatal ember haladását gátolja a szegénység, az, életföntartásért való küzde­lem ; másik, hogy igen soknál a középtanodából hozott míveltség hiá­nyos volta, különösen holt és élő nyelvekben való járatlanság nehezíti a munkát ; végül nagy társadalmi baj, mely leginkább a jogászokra hat és okoz náluk bizonyos könnyelműséget, hogy közéletünk gyakori példáin látják, mint lehet országunkban tauúltság nélkül is boldogúlni. Mégis tévedés azt hinni, hogy a tanárnak ne volna módjában egyet-mást keresztülvinni, miáltal vegyes közönségben is öntevékenységet ébreszthet. Rendszerint nem lesz hasztalan a félév elején behatóan megismer­tetni a fiatalságot a kútfőkkel, az irodalommal és minden szükséges segédeszközzel, sőt czélszerü lesz ezeket kezükbe adni és az évfolyam alatt is minden fontosabb munkát, melyről a tanár szól, bemutatni és figyelmeztetni melyik közkönyvtárban található. Kétszer félévenként házi dolgozatokra tűzhet ki a tanár alkal­mas thémákat ; tekintettel lesz arra, hogy legyenek azok közt olyanok, melyek a philologusokat, olyanok melyek inkább a jogászt és ismét mások, melyek első sorban a történeti tanárságra készülőket érdeklik. A kidolgozott munkák tárgyalására tűzzön ki a tanár az osztály­ban egy napot szóbeli colloquiumra, mikor a hallgatókkal egyenként a tárgyalt kérdést megbeszéli, vagy a megfelelő régi íróból az eredeti szö­veget fordíttatja. írásbeli és szóbeli colloquium oly alkalom, midőn a tanár bőséges tapasztalást szerezhet a hallgatók java részének haladasáról. Pessimisták azt hiszik, hogy ily önkénytes munkálkodásra nem akad vállalkozó. Kedvezőbb hírt adhatok. Négy féléven át folytattam e gyakorlatot, min­dig növekvő sikerrel és jelenthetem, hogy nemcsak tandíjmentesek vál­lalkoztak, de mások is, még jogászok is és hogy nem mindig férezmüvek adattak be, de gyakran dicséretre méltó dolgozatok. Legtöbb súly volt fektetve a kútfők tanúlmányára és ebben is dicséretes dolgozatok akadtak. A colloquiumokon kívül van még egy módja, hogy a hallgatóság a kútfőkkel tüzetesen ismerkedjék. — Külföldi egyetemeken a nagy col­legiumok mellett külön leczkékben szokás ily gyakorlatokat tartani. A mi viszonyaink közt még nem szokott ily leczke hirdetése a leczkerend­ben kellő eredménynyel járni. Azt kísérlettem tehát meg, hogy az iskolá­ban a heti négy órából egyet Tacitus olvasására és magyarázatára fordít­juk ; az eredmény eddig az volt, hogy egy 50 főnyi collegiumból, tizen­hármán rendes közreműködésre jelentkeztek és a collegium többi hallga­tóságából önkénytes hallgatók is jó számmal vannak. Nem jogosúlt a pessimisticus panasz oly fiatalságra, mely mind­ezeket csak tanúlási vágyból, erőszak és jutalom nélkül, csupa nemes

Next

/
Thumbnails
Contents