Századok – 1884

Értekezések - KANDRA KABOS: Erne bán és fiai 114

EBNE BÁN rás volt az egész, mi sem bizonyítja, mint Eger közelsége, melyet nem prédál fel, nem raboltat ki. És eljárásának volt sikere ; mert az egri káptalan meghódol Venczelnek, ki őket védelmébe fogadja,1

) Kérdés Ottónak fogta-e pártját ? Családi összeköttetése szerint inkább igennel felelhetünk e kérdésre, mint nemmel. Ottó kétféleképen is elveszítvén koronáját, István megelégedvén két királytétellel (amennyiben az utóbbinak is pártján lehetett) midőn látta, hogy a hazafiak pártjának óhajtása nem valósítható, letette a pártoskodás fegyverét és Károlynak meghódolt és épen ez hazafiságának fényes bizonysága a tőle elvált töredékkel szemben, mely trencsényi Csák Máté zászlójához szegődve, »ország-pusztító« párttá fajúit. Károly király kétség kivűl nagy nyereménynek tekintette az annyi királyok nádorát ; de hogy bizodalommal viseltetett volna iránta kimutatni nem lehet. Nádor ispánnak van ugyan feltűntetve 1307. 1313. s miként egyik tudósunk véli 1311 és 12 között is2); de ez csak a kényszerűség mive lehetett. Sőt én azt hiszem, hogy utóbbi években nem is volt nádor, hanem amint a kiszolgált katona mellén viseli az átélt csaták emlék-pénzét ; úgy ezen maga czimzése csak sokszorosan viselt hivatalának emléke. És erre másoknál is találhatunk példát. De István nádorban az ember is kimagaslik a kortársak közöl. Ö pompaszerető főúr ; jó család atya, barátai iránt nagylelkű férfiú, és nem hiában, hogy középkori lovag vala, mert mély érzésű és vallásos lelkületű. Diós-Győrnek nemzetünk virágzó korában, kezdve Nagy-Lajostól, történelmi szerepe van. És ezt István nádornak köszönheti. Mikor, mely körülmények között került Diós-Győr az Ákosok kezére az még ma talány, melyet föltevésekkel sem lehet csak a valószínűség bizonyosságával sem áthidalni. István Diós-Győrt szánta nemzetsége székhelyének, miért is a mostani, még végső romjaiban is fölismerhető alakját adván neki, annyira átalakitá, hogy »újvár-nak« nevezteték. Hogy ezen átalakítás fejedelmi volt, azon körülmény bizonyíthatja leginkább, hogy a vár belseje még a későbben való időkben sem ment át lényeges változásokon, pedig Nagy-Lajos alatt e vár Visegráddal vetekedik és Zsigmond s Mátyás királyok alatt olyan fény környezi, a milyen búslakodó romjait soha sem fogja többé megörvendeztetni. Fejér: Cod. dipl. VIII. I. 117. 2) Czobor Béla: Magyarorsz. pecsételnek jegyzéke 37. 1.