Századok – 1884

Értekezések - KANDRA KABOS: Erne bán és fiai 114

ERNE BÁN ÉS PIAI. 115 tára ütötte le fejét. (Máskor ismét, midőn Béla Ausztria ellen küldött hadat, Erne Preucel-t, Imperg vára kapitányát, aki seregével síkra szállt, megtámadva, lováról letaszította és megölte, mit látván Preucel serege, hátat fordított, de hennök így is sok megöletett, a többi alig tudván a várba kapni.1) Erne bán a biztos adatokat véve, sajátlag csak 1248 körül kerül előnkbe, midőn Cserepét hatalmasul lefoglalva tartja ; azonban eklcor már bán és annyira kis-király, hogy őt, a közel évek leendő ország bíráját IV. Béla parancsszóval nem meri letiltani a bitorlástól, hanem saját királyi falújának adományozása által látja jónak a jogosság útjára édesgetni az elkapatott , főurat. Erne bán tehát ekkor már korán sem állhatott pályája kezdetén. Bánunk tevékeny részt vesz a két királynak, az atya- és fiúnak egymás ellen vívott tusáiban is, és dicséretére legyen mondva, ha kevéssé szerencsés sikerrel is, a jogosúltfél, az öreg király igazaiért küzdött. Nem tartozik ide elbeszélni, hogy mely körülmények között gyűlt halomra a gyúlékony anyag, mely később szikrát fogva, éveken át pusztítva dúló vészszé fajúit. Annyi bizonyos, hogy engemet bánt azon történetírói felfogás, mely Istvánnak szelessége- és »szép kun asszony« feleségével szemben az országos zavarok miatt az öreg királyt akarja felelőssé tenni. Istvánnak rövid élete bizonyság reá, hogy nagy parancsolatot szegett meg. Istvánban sok harczias szellem volt, talán innét magyarázható, hogy a dicsőségsovár, merész lelkű fiatalság (főleg a Tiszavidékről) István körében keresi a hírnév és kitüntetés pálya-terét, míg az öreg király udvarában a befolyására féltékeny főnemesség sorakozik leginkább. Köztök látjuk Erne bánt is. A lappangó ellenségeskedés nyílt háborúban törvén ki, a meglepett István az ország határára való futásban keresett menedéket. De az annyira nevezetessé lett »feketehegyi« erődöt is a fegyveresek sokasága táborolta körűi. Istvánnak azonban kedvezett a szerencse/

István hívei között voltak ugyanis Sándor és Panyit bánok. És utóbbi okosan tervezett és hősileg keresztül vitt kitörés által a megszállást beszűntette és a fiatal királyt, bár nem kevés jó vitézei nehéz megsebesülése és halála árán az ostromzár alúl fölszabadította. István a kezdet sikere által neki bátorodván, előre tört. Valahol a Körösvölgyén mérkőzött meg, — és sok szerencsével, nyílt csatában Lőrincz nádorral. ») Wenzel Á. Ú. 0. VII. 321. es Fejér C. D. IV. 2. 92. 8*