Századok – 1883

A M. T. Társulat kirándúlásáról kiadott füzet tartalma - Bizottsági jelentések: - A Sopron városi bizottság jelentése dr. Szalay Józseftől

54 bizottsági jelentések." már a kormány is gondot fordított arra, hogy a polgárság száma szaporíttassék. Ekkor történt, hogy IY. László király leparan­csolta a Lövér nevű földről — a melynek emlékét a »Lövérek« mai napig őrzik —a városba a királyi lő vér eket, sagittariusokat.1 ) Növekedjék ezen a fegyveres szolgálathoz értő emberekkel a város lakossága, a melynek akkor nemcsak a kereskedelem és ipar, hanem a fegyverviselés is rendes tisztét képezte. A városi levéltár a XIII-ik és XIV-ik századból még nem nagyon sok darabot mutathat fel, mindazáltal már ekkorról is van több figyelmet érdemlő okirat. Már ekkor — az igaz, hogy csak az utóbbi évszázad végén — megkezdődnek a városi jegyző-és számadási könyvek. A város legrégibb (1391-ben kezdődő) jegyzőkönyvének ') Mivel a lövér szó nem tartozik azok közé, a melyek közönsé­gesen ismeretesek, szükségesnek látjuk néhány fölvilágosító szót elmon­danunk. Az hogy az ár, ér képző, mint olyan, a mi igékből főnevet képez, nyelvünkben eredeti és nem neolog, arra nézve számos példát lehetne fölhozni, így búvár, csaplár, füzér, töltsér, folyondár stb. Erre nézve különben Halász (Fischer) Ignácznak a »Magyar Nyelvőr« 18 78-ik évi folyamában 60 — 65 lapokon megjelent czikkére s Komáromy Lajosnak ugyanazon évfolyam 180-ik lapján tett megjegyzéseire kell az érdeklődőt utasítanunk. A mi magát a lövér szót illeti az IV. László királynak egyik oklevelében (közölve Fejérnél is V. 2. 397.) fordúl először elő. A király ugyanis azt vallja, hogy lueri (kiejtés szerint lüéri = lüvéri v. lövéri) sagittariusait »sagittarios nostros de villa Luer«, a kiknek egy részét már IV. Béla Sopronba helyezte át, most már véglegesen a vár védelmére s a polgárság növelésére rendeli s föld­jeiket is a városhoz csatolja. Nyilván való, hogy a mai Lövér határrész (a mit közönségesen Löverek többes számú alakban használnak) nem egyéb, mint az egykori villa Lüe'r mai kiejtéssel (NB. a dunántúli kiej­tésben ma is igen gyakori a v-nek elnyelése). De vannak más adataink is. Maros-Tordamegye vajda szentiványi járásában is van egy Lövér nevű helység, Pozsonymegyében pedig van kettő, a melyeknek német nevük Gross és Klein-Schützen, magyar pedig Nagy- és Kis-Levárd. Ki nem ismeri föl a német Schützennel egyértelmű »Levárd«-ban a Lövérd­nek (azaz = Lövérfalva) eltótosodott alakját. Ezekből nyilván kitűnik, hogy a latin »sagittarius« fogalom kifejezésére a magyarban a lövő és lövér egyaránt használtatott és hogy a soproni várhoz tartozó sagitta­riusok lövéreknek s utánuk birtokuk is Lövérnek neveztetett épen úgy, mint igen gyakran előfordúl : terra piscatorum Halász, terra poculato­í'um Igriczi vagy Kegus, terra fabrorum Kováehi stb. — Ilyen biztos levén a lövér származása fölösleges annak magyarázatai végett a laub-e, leher (= mái), löwe és hasonló szavakhoz nyúlni, mint eddigelé történt.

Next

/
Thumbnails
Contents