Századok – 1883

A M. T. Társulat kirándúlásáról kiadott füzet tartalma - Sopron multjáról. Sz. Nagy Imre

30 nagy imre. sebb helyi eseményeit, adataimat nagyobb részben a város levéltárából nyertem, mindazáltal igen csekély rész ez abból, mely még tagtársaim átbúvárlására várakozik. Tisztelet a város előbbi és mostani elöljáróinak, kik az idők tanújele a történet számára nemcsak privilegiumjaikat, hanem minden egyes, bármi jelentéktelennek látszó levelet megtartottak s a levéltárt oljT pontosan rendeztették és oly vigyázattal őriztették, hogy a késő ivadék nemcsak példát vehet az atyák tettein, hanem e levéltár segélyével a legrészletesebben megírhatja a város történetét. De különösen tisztelet Sopron városának, melynek polgárai századokon át szeretett hazánk jó és balsorsában osztoztak, ama csillogó tettekben gazdag történelmi mult, melylyel e város dicsekszik és e részben hazánk bármelyik városával vetekedik, zálogúl szolgál a jelenre és jövőre, hogy itt a nyugoti határon, a mint az azelőtti századokon át úgy ezután is Sopron város polgárai a haza iránt való hűségüket megőrzendik s I. Károly király szavai szerint Sopron város, mint »porta regni Hungáriáé« nyugoton mindég egyik fővéd fala lesz hazánknak. II. A város birtokairól. Midőn a város múltjáról az érdekesebb történeti mozzanatokat leírtam, néhány szóval a külső birtokviszonyokra és arra is kiterjeszkedem, hogy a város a körülötte lévő helységeket mikor és mily módon szerezte meg. Az Árpádok alatt egész a XIII-ik század közepéig a várrendszer fönállásakor a vár és város határa a mostaninál sokkal szűkebb körre volt szorítva, míg utóbb az úgynevezett hospeseknek a várban és a váron kivűl való megtelepedése után a polgárok lassanként megszerezték a vár körűi fekvő birtokokat, melyek utóbb a városnak, mai szorossabban vett határába olvadtak be. így föntebb láttuk, hogy IV. Béla királytól 1269-ben a soproni polgárok földeik között a kir. udvarnokok birtokát adományúl nyerték, majd utóbb IV. László király 1283-ban a Ravazd