Századok – 1883
A M. T. Társulat kirándúlásáról kiadott füzet tartalma - Sopron multjáról. Sz. Nagy Imre
SOPRON MÚLTJA. 15 Tmre királynak ugyancsak a város levéltárában őrzött 1199-ki oklevelében még mindig »villa Suprun« elnevezés fordúl elő. Sopron mindenesetre főhelye volt azon területnek, melyvármegyévé kikerekedvén, e várostól nyerte elnevezését, a »parochia Supruniensis« az az Sopron vármegye már legrégibb okleveleinkben olvasható; a főispán is igy nevezte magát »Comes de Suprun.«1) A várszerkezetben hazánk nyugati részén egyik fővédelmi pont volt a »Castrum Suprun« az ahhoz tartozó várföldek nem csak ezen megye, hanem még Veszprém megye területére is kiterjedtek.2) A régibb időkből kereskedelmi és közgazdászati szempontból is érdekes azon adat, hogy II. Endre király idejében 1217-ben Sopron sólerakó hely volt, mint ezt a most nevezett király egyik oklevelében olvashatjuk, valamint ugyanezt IV. Béla ifjabb király 1230. és 1233-ki okleveleiben is fölemlítve találjuk.3 ) Sopron várának első ismeretes tisztviselőit egy 1220-ki oklevél nevezi meg, várnagyát ekkor Tedei-nek hívták, a »major villae« pedig Péter volt, a soproni keresztes lovagok praeceptorságát pedig ugyanakkor Gerardus keresztes lovag viselte.4) Arra pedig, hogy a város már ekkor nevezetesebb hely volt biztos adatot szolgáltat azon körülmény is, hogy a pannonhalmi convent és a székes-fehérvári káptalan között föntforgott egyik vitás ügy 1234-ben Sopron városában nyert megoldást.5) A tatárdúlás után, melyben e város, különösen vidéke sokat szenvedett, Sopron csakhamar az osztrák herczeg uralma alá került; IV. Béla király, hogy a várost visszafoglalhassa 1243-ban Sopron vidékén táborozotte ), hol a király élete is veszélyben forgott,') >) H. Okmtár II. 2. 2) Pesty Frigyes a »Várispánságok« czímü munkájában Sopron vára rovata alatt. 3) Fejér i. h. III. 3., 208.; IV. 2., 382. 1. Árpádkori Új-Okmtár I. 270., 302. 1. 4) Fejér i. h. VII. 5., 227. 1. 5) Árpádkori Új Okmtár I. 325 —330. 1. 6) Fejér IV. 1., 287. 1. ') Nagy Iván M. O. Családai I. 257. 1.
