Századok – 1883

II. Könyvismertetések - NÉVTELENÜL: A békés-vármegyei régészeti társulat évkönyve. Irta Zsilinszky Mihály bir. — k — s.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 889 folytán, villám folytán, himlő folytán, csapás folytán, hanyagság folytán stb. stb. Nő, ha ezek a folyások mind összefolynak, abból lesz még az igaz folyadék. Aztán szereti szerzőnk a teljesen fölösleges elvont fogalmakat : alakzat, falazat, padlózat stb. stb. miért nem elég néki az alak, a fal, a padló ? Hát a buta gazdászat 162., 181., 267. lapokon, míg ez igen rossz és csúf szó, mily egyszerű szép s tiszta magyaros kifejezés gazdaság, mezei gazdaság, szőlő gazdaság, kerti gazdaság stb. De jogi téren állít síkra oly szavakat, mint valami pánszláv tótprokátor ki esküdt ellensége a magyarságnak : Kéret 32., 57., 199. lapokon, példáúl : »mely egyhangú kéret üknél nyomatékkal hangsúlyozták azt, miként e kéretükre senki sem ösztönözte őket.« Yan a jogi kifejezések közt még egy szörnyeteg. A 199. lapon ez áll: »a szomoljáni uradalmat 1777. máj. 3-án végrehajtották ?« tovább ez : átadták a végrehajtott uradalmat. Szent-Ivó és tiszteletre méltó Csemegi, kivánjátok-e nyelvünktől ezt az áldozatot is. Még csak egy szóról emlékszem, szerzőmondja a 131. lapon a könyvtár 256 kötetet tesz ki, csak azt nem mondja, hogy hová teszi ki, mikor teszi ki és ki teszi ki ; a lakosság száma 180-t tehet ki. Ha az a szerencsétlen ki a tollban maradna, tűrhető volna, de akkor se jó. A történeti adatok meglehetős pontosok, egyet vagy kettőt vettem észre, kogy példáúl 1663-ban (145. 1.) Thököly kuruczairól beszél, ez mindenképen csak toll hiba — s azért a temérdek sok családfejlési, jószág leszármázási új adatért még többet is elnéznénk írónknak, ki ha munkáját a fent jelzett névmutatókkal ellátja, ama vidéknek, melyet leírt valóságos kincstárát fogja nyújtani kálás olvasóinak. —к —s. Л békés-vármegyei régészeti társulat évkönyve. Nyolczadik kötet. Szerkeszti Zsilinszky Mihály. »Az a Gyula, kit e hely alapítójának kell tisztelnünk — mondja Karácsonyi János talpraesett czikkében — mint Szent-Benedek fiait telepíté e vizes vadon kelyre, mást jobbat nem is tehetett volna akkoriban. Az akkori szegény szerzetesek gondolkodtak aztán, kogy a többi meglegyen, irtották az erdőt, szárították a vízeket, ültették a gyümölcsfákat és félszázad múlva mosolygó termékeny vidék közepén vidáman emelkedett égfelé a monostor templomának kicsiny tornya stb.« Tudom, hogy Szent-Benedek fiai nem csak Gyulán, de szép nagy Magyarország minden pontján a hová csak eljutottak mindenütt megtettek mindent SZÁZADOK. 1883. X. FÜZET. „ 58