Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - VIII.

tárcza. 823 már sajtó alá adta. Közli továbbá, bogy a római inquisitio aktáit is megkapta ; es ennélfogva azon helyzetben van, hogy a Causa Koloniesiana közlését is megindíthatja, mely egészen ismeretlen, és felette érdekes adatokat tartalmaz. Nilles tanár úr a magyar akadémia által kiadott Monumentákról is szól, és azoknak nagy becsét kiemelvén, mégis azt találja, hogy abból több igen fontos Rákocziana hiáuyzik, ilyen például az a császári diploma, mely a neuhausi nevelő intézet főnökéhez a fiatal Eákóczival együtt küldetett azon czélokra nézve, melyek az utóbbival nevelés által elérendők. Főfontosságí forrás. Helyén volna Rákóczi két neuhausi nevelőjének Zimmermann és Przukowsky jellemzése is, és miután az akadémiai Monumenták, Scriptores XXIV kötet (az 510—513. lapon) Zrínyi Ilonáról is emlékeznek, az olvasó bizonyosan várta, hogy ugyanott közlést fog találni a magyar nemzet körül nagy érdemeket szerzett Cascliodus (tulajdonképen Cachot) franczia lelkész viszonyáról a Thököly-családhoz, és Kolonics bibornokhoz. Cachot Zrínyi Ilona gyermekeinek gyámja, és magának Ilonának mindig hü tanácsadója és segítője volt ; és valamint e sokfelé hányatott főúri hölgy támasza volt az életben, úgy a galatai kath.-templomban örök nyughelyet is szerzett neki. De még azon levelek által is, melyeket Cachot Magyarországba írt, egy mention honorable-t meg -érdemelt volna az akadémia kiadványaiban. Cachot egész Francziaországban igen nagyra becsült férfi, és a magyar akadémia iránt nevelte volna a rokonszenvet, ha ily férfiról méltánylólag emlékezik. Az idézett Monumenták 638. lapján említés történik Thököly azon óhajáról, hogy egy Luther vallású templomban eltemettessék. Ennél fogva szükségkép kellett volna közleni Sauciet, a konstantinápolyi franczia követségi pap azon jelentését is, — mely szerint Thököly, mielőtt meghalt, a kath. vallás hívének esküjét tette le Braconnier franczia kir. káplán kezébe, — természetesen kellő kritika kíséretében. Nem kételkedünk, hogy a magyar akadémia alkalmilag gondoskodni fog az ilyen hiányok kiegészítéséről. — ORI.EY futó-oltárképei, melyek a güstrowi székesegyházban vannak igen díszes kiadásban megjelentek. Mint tudva van Orley, Rafael tanítványa s korának egyik leghíresebb mestere, özv. Mária királyné udvari festője volt. Képei alá, melyeket a királyné udvarhölgyeiről festett, Oláh Miklós verses feliratokat készített, s valószínűleg Oláh azt a képet is, mely Telegdi Kátéjának czímlapján van, ő készítette. — KKOXES gratzi egyetemi tanár, ki A magyar történeti forrásoknak a külföld előtt való bemutatásával oly sok érdemet szerzett magának, újabban egy nagyon becses forrásmunkát adott ki : »Die Freien von Saneck und ihre Chronik, als Grafen von Cilli«, melynek első része történeti tanúlmány, a második pedig maga krónika, valóban kitűnő történeti apparatussal közzétéve. A munkát tüzetesebben fogjuk ismertetni. — HIBAIGAZÍTÁS. A »Századok« oetóberi füzetében a 73-ik lapon alulról a 15-ik sorban e helyett: »1703. jan. 3-kán«, —olvasd; »1706. jan. 3-kán«.