Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Történeti irodalom - I.

70 történeti irodaî.om. értené, liogy a krónikás ezzel — bibliai utánzással — sok bujdosás. lengyelhoni tartózkodás és háborúskodás után most már nyugalmas megtelepedésüket a hazában akarja kifejezni: szerző azonban úgy okoskodik, hogy előbb Biharban, és talán a »Slovakei«ban laktak, tehát nem Magyarországban ; csak azután, miután a Dunántúlt elfoglalták, és ott letelepedtek, laktak Magyarországban, és a krónikás e szavaival világosan azt fejezte ki, hogy a Hungaria szó csak a Dunántúlra vonatkozik. (97. 1. 35. jegyzet.) Ha azonban PiS úr, mielőtt ily fontos körülményt egy-két szóra alapítana, Thuróczy krónikáját kissé jobban megnézte volna, jelesen, ha egy-két lappal hátrább fordít, a 49. fejezetben olvashatta volna, hogy a kúnok: »irruperunt in Hungáriám, totamque provinciám Nyr usque ad civitatem Byhar crudeliter depraedantes« 3.ZciZ Si kúnok betörtek Magyarországba és az egész Nyírséget le Bihar váráig kegyetlenül elpusztították ; a krónikás tehát nem tartotta a tiszántúli részeket oly teljesen idegen földnek Magyarországtól. Közvetlenül pedig, a Pic úr idézte 53-ik fejezet után az 54-ikben szintén olvassuk, hogy a német császár — IY. Henrik — Salamon segítségére nagy sereggel jött Magyarországba — »intravit Hungáriám« — és Sempte, Nyitra mellett elhaladván, egész Váczig hatolt. Yégig vonúlt tehát a »Slovakei«-on, és csak a »Slovakei«-on, mert Yácztól ismét hazafordúlt : és a krónikás, ki Pic szerint a korábbi fejezetben oly világosan megmondta, hogy Hungaria csak a Dunántúl, mégis e kifejezést meri használni, hogy: intravit Hungáriám. Szerémről azt tartja szerző, hogy kiterjedése körülbelül megfelelt a mai Slavoniának, mert Pozseya volt annak fővárosa. E »wichtige Thatsache« igazolására szerző Cinnamusra hivatkozik, kinek elbeszélése szerint Manuel császár Pagatzionba, Szeremség »polis Metropolisába« vonúlt. Pagatzion pedig »ist durch Metathen aus Patzagion enstanden und ist jedenfalls als griechische Schreibweise aufzufassen : Patzagion, Pazagion — Pozagion — Pozega«, quod erat demonstrandum. Ha azonban szerző jobban megnézi a görög írót, s a mit idéz, el is olvassa : észre kellett volna vennie, hogy Manuel császár Görögországból Magyarországba jővén, átkelt a Dunán,mely alkalommal még erejének és bátorságának rendkívüli jeleit adta, s ez átkelés után, a túlsó parton ért Pagatzionba ; az teliát nem lehetett a mai Slavonia közepén, a Dunától délre, messze kelet felé eső Pozsega, mit földabrosz nélkül is, minden gymnasialis tanulónak tudni kellene, hol különben nem is lakott sohasem püspök, holott Pagatzion, szintén Cinnanius szerint, a szerémségi főpapnak volt székhelye : hanem a magyar múltnak egy kis ismerete mellett, rá kellett volna jönnie, hogy az nem lehet más, mint a Szerémségnek akkori egyházi