Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - CSÁNKI DEZSő: Első Mátyás udvara. - I.
; 578 csánk1 dezső. о szempontjukból Mátyásnak rájok és palotáira fordított összes roppant kiadásait haszontalan pazarlásnak tekintették.J) Emez ellentétes két áramlat összeütközésének azonban csupán egy ízben látjuk nyomát, — 1483-ban, midőn külföldön az a hír terjedt el, hogy a királyné, férje minden kincseivel s nagyértékü koronájával együtt a lengyel királyhoz menekült. Okul azt emlegették, hogy ámbár a király nagyon szereti őt, annál jobban gyűlölik olasz erkölcsei miatt a magyar főárak.Nem tudjuk, mennyi volt igaz e hírből, de akármily csekély, már mint puszta hír is jellemző. Hogy hasonló eset többször elő nem fordúlt az udvarnál, csupán a ki mindennek feje volt — Mátyás tekintélyének, s lia kellett, diplomata-modorának tulajdonítható. De az éremnek csak egyik oldala ily sötét, a másik jóval derültebb képet nyújt, Maga a király, ha az idegen szónak és a classions müveitségnek hódolt is, — szívében soha sem volt más mint magyar, s nem zárkózott el a nemzeti költészet hangjai elől sem, mely mint említők -— az ő idejében kivált a népies jellemű históriás énekekben nyilvánult. Ott találjuk udvarában a hegedősöket, eme magoktól termett, költői hajlamú dalnokokat, kik koboz kíséretében, hazai nyelven énekelték, előttünk ismeretlen költők verseit, vagy saját szerzeményüket, •— századok híres magyar hőseiről.3) Szerelem ritkán szólalt meg e dalokban, hanem mindig valamely jeles hadi tett, leginkább a török háborúkból. »Es tárgyban nincs hiány« — teszi hozzá Galeotti. a ki gyakorta hallá с dalnokokat a király asztalánál. »Mert Magyarország különféle nyelvű ellenségek között feküvén, hadra tüzelő anyagban kifogyhatatlan.« Igaz, hogy e hegedősök alárendeltebb állást foglalnak el az udvarnál, mint a külföldi tudósok, kik a király barátai, társalkodói és asztaltársai ; de nem alacsonyabbat, mint a főurak és főpapok udvarában. S működésük a humanista műveltséggel ') Lásd Bonf. I. h. Galeotti. I. m. több helyen. 3) Mátyás k. d. е. Ш. 23.1. a) Galeotti. I. h. II. 251. 1. Sunt enim ibi. ... citharoedi, qui fortium (resta, in lingua patria, ad mensam in lyra décantant. Nec dt>est materia, «