Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - CSÁNKI DEZSő: Első Mátyás udvara. - I.

I. MÁTYÁS ÜDVARA. 521 mond felényi összeget, mint a pápai nuncius. Valószínűen utóbbinak van igaza, s Surriano talán valamelyik háborús évről szerezte adatát, midőn e jövedelem rendszerint meg szokott csappanni. Külömben abból, hogy Surriano oly sokfélét együvé markol, látszik hogy nem tájékozódott eléggé. Mátyás a hanninczadot 1467-ben rendezvén, bizonyára jövedelmezőbbé tette, s ettőlfogva (néhány évig) korona-vámnak nevezték. A nuncius végül a rézeladást, a zsidók adóját és más forrásokat összefoglalván, azt állítja, hogy ezekből mindössze 30,000 forint jövedelme van évenkint a királynak. Hasonló tételt a velenczei követek tudósításaiban természetesen hiába keresünk. Surriano még egy jövedelmi forrást említ, az úgynevezett koronajavakat. A mit mond, becses dolog. Tizenkét várból és négy földterületből állnak szerinte e birtokok, köztük három sziget a I )unán : Mária,*) Csepel (Zopodia), és egy harmadik. Eme koron aj avak 2

) évenkint ötvenezer forintot jövedelmeztek Mátyás királynak.3

) liessük, bátran vehetjük 100,000 arany-forinttal a harminczad-jövedehnet ; annál is inkább, minthogy szerinte II. Lajos alatt is befolyt e czimen 20,000 arany. ') Talán a mai Margitszigetet érti, melyet Boldogasszony szigetének is neveztek régente. =) Ide számithatjuk Diós-Győrt, talán Tatát, Fogaras vidékén valamint Komárom, Hont, Nógrád, Solt, Pest, Pilis, Somogy, Heves, Fehér, Abauj Zólyom és más megyékben nagyobb földterületeket. A koronajavaknak elidegeníthetetlenségét az 1467. évi törvény rendeli el. (Lásd még : Teleki X. 43., 47., 50., 53. 11. Epistolae Matthiae Corvini. IH. 11.1.) 1476 óta nagy részüket Beatrix részére utalta a király. s) Surriano állitja ezt s állításának némi próbája is van, a mely mellette bizonyit. Ha ugyanis az adót, amely a koronajavak után járt volna, ismerjük : visszakövetkeztethetünk magára a jövedelemre is. Minthogy Mátyás idejéből adójövedelmi kimutatás nem maradt fenn, az 1494. évit vesszük fel kulcs gyanánt. Ez évben a koronajavak egy része Ulászló király, más része pedig még mindig Beatrix királyné kezén van, s a királyé után mintegy 1900, a Beatrixé után mintegy 3200, összesen tehát körülbelül 5000 forint adót vetnek ki. (Természetesen a király nem fizetett adót, mintegy önmagának ; Beatrix pedig — ugy látszik — 2600 forintnyi átalány-adóval váltotta meg magát.) A jövedelem tehát Mátyás idejében könnyen felrúghatott 40—50,000forintra. Annál is inkáhb, mert valószínű, hogy akoronaja-SZÁZADOK. 1883. VI. FÜZET. 35