Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - FRAKNÓI VILMOS: Váradi Péter kalocsai érsek élete. - I.

506 VÁRADI PÉTER Miután a király engesztelhetetlennek mutatkozott, az érsek barátai a szent-szék újabb közbenjárását sürgették. VIII. Ineze 1486 márczius 6-án terjedelmes levelet intézett a királyhoz. ITtal arra, hogy elődei és ő maga is mindig szeretetet és tiszteletet tanúsítottak iránta. Emiatt sajnálattal értesült maga idején a kalocsai érsek elfogatásáról, a mely tény elhomályosítja erényeinek, igazságosságának és nagy tetteinek hirét. Mert habár a fogoly súlyos bűntényekről vádoltatik, a király mint az egyházi jog alapos ismerője, jól tudja, hogy ily esetekben a biráskodás a szent-székhez tartozik. Erre figyelmeztette őt azonnal az érsek elfogatása után. Azóta hosszú idő folyt le, és az érsek folyvást börtönben van. Ez sérelmére szolgál a király és a szentszék becsületének, bántalmat képez Isten ellen. Most tehát Isten szerelmére kéri, bocsássa a főpapot szabadon. Azóta elenyészhetett minden gyanú. És ha az érsek netán ármányt tervezett volna, a királyt bölcsesége és Isten segitsége immár annyira biztosságba helyezte, hogy az a »szegény és tehetetlen ember« többé ártalmára nem lehet. Egyébkint kész őt biztos őrizet alatt Rómába vitetni, cs ha bebizonyúl, hogy a trón és az ország ellen vétett, kiérdemlett büntetését nem fogja elkerülni. A levelet külön követ vitte Magyarországba, hogy a pápa előterjesztését támogassa.1

) Mátyás most kinyilatkoztatta, hogy kész az érsek ügyét, az egyházi törvények értelmében, a szentszék ítélete alá bocsátani ; s fölkérte a pápát, küldjön követet Magyarországba, a ki itt a vizsgálatot megindítsa, s a kinek jelentése alapján ítéletet hozhat.2) A pápa nem sietett ezen fölhívásnak eleget tenni. Nem szívesen határozta el magát a törvényes eljárásra, és azon kényes föladatra, hogy a király és alattvalója között igazságot szolgáltasson. Azon reményben élt, hogy Mátyás végre is rá lesz birható (Teleki. XII. 426. 1.) A király haragja nem kímélte a harmadik testvért sem. Mátét megfosztotta javaitól, a melyeket később visszadott neki. A pápai legátus későbbi jelentéseiből tudjuk ezt. x) A pápai irat Theinernél. II. 509. 1. 2) Ezt említi a pápa 1488. September 1-én az ortei püspökhöz intézett levelében. Themer. II. 521. 1.