Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - FRAKNÓI VILMOS: Váradi Péter kalocsai érsek élete. - I.

KALOCSAI ÉRSEK ÉLETE. 49!» A magyar tanácsosok sorában senki sem bírta annyira Mátyás bizalmát mint ő. A nagy király a diplomatiai alkudozások minden rejtelmét föltárta előtte. Lelkének legtitkosabb redőibe engedte bepillantani. »A hatalmas elméjű és szavú érseket« a »a király jobb szemének« nevezi a pápai követ,1) a ki 1483. őszén a végből jött Magyarországba, hogy Mátyás és Frigyes császár között békességet hozzon létre. Azt a propositiót terjeszté elő, hogy a pápa, a két uralkodó között fönforgó nehézségek elhárítását a német fejedelmek gyülekezetére fogja bízni. Mátyás nem ellenezé a tervét, de nehogy Frigyes roszakarata meghíusítsa, szoros titoktartást igényelt, minélfogva a királynéval sem közölte ; csak Váradi Pétert és a sziléziai Stein Györgyöt avatta be.2) Ezeket bízta meg, hogy a részletek iránt a pápai követtel értekezzenek. Rövid tanácskozás után megállapodásra jutottak, úgy a gyűlés összehívásának módozata, mint a létrehozandó egyesség föltételei iránt, melyek között az volt a leglényegesebb, hogy Mátyás az elfoglalt osztrák területeket egyelőre a pápa kezeibe bocsátja.3

) A követ ezután Gráczba távozott a császárhoz, és deczember elején ismét megjelent Budán, hol ugy a királylyal, mint a két tanácsossal folytatta az alkudozásokat. De ezek most nem vezettek eredményre, mivel Mátyás az elfoglalt osztrák terület átadása tárgyában nehézségeket támasztott.4

) x) 1483 december 24-iki jelentésében, fogadtatásáról szólva, említi hogy ez történt »praesentibus Baronibus et Archiepiscopo Colocensi, ingenio linguaque potenti. Regis oculus est dexter«. Mily bizalmas viszony állott fönn Mátyás és cancellárja között, a király későbbi nyilatkozatai fognak világot vetni. (Eredetije a velenczei Szent-Márk-könyvtárban.) Es egy másik helyen » Archiepiscopus Colocensis qui oculus suus est et vere Praelatus optiini ingenii et linguae non balbutieutis.« (Pray. IV. 173 1.) 2) A nuntius egyebek közt írta: »Reverendissimum Colocensein lingua et ingenio potentem, et baronem quendam Dominum Georgium de lapide Rex ipse ad me direxit, quibus solis inquam, quum Reginae non dixerit, motivum meum communicavit.» 3) Az octóber második felében írt jelentést kiadta Pray. Annales. IV. 161. 1. 4) A pápai követ decemberben írt jelentése. Pray. 171. 1.