Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - V.

TÁkCZA. 485 műhöz, melyet Csontosi van hivatva megírni : hazánk középkori könyvészetéhez, s mely úgy tudjuk már munkában is van véve. A MAGYAR HERALDIKAI ÉS GENEOLOGIAI TÁRSASÁG april llÓ 28-án választmányi ülést tartott, melyen Nagy Gyula a »Turul«-ról, mint a magyarok legrégibb hadi jelvényéről értekezett, utána Majláth Béla ismertette Péter alnádor 1298-iki pecsétjét, bemutatván a nemz. Muzeum levéltárában őrzött oklevél eredetijét is. A tetszéssel fogadott értekezések után folyó ügyek következtek, melyek közt meghatározták a kiadandó folyóirat czímét is. Czímül » Turul« állapíttatott meg. E folyóirat első száma e hó közepén jelenik meg. — PÁZMÁNY PÉTERNEK, mint olvasóink emlékezhetnek Esztergomban a székesegyházba a herczegprímás egy monumentális szobrot emeltetett. Zádori János ezen esemény alkalmából egy 38 1. terjedő alkalmi munkát adott ki, a Deila Yedova által készített emlék rajzával együtt, mely bevezetésében Pázmány Péter működését és érdemeit festi. — FRAKNÓI VILMOS »Magyarország és a Cambrayi liga« czímií tanúlmányát, mely a »Századok« múlt évi folyamában látott világot, Sayous Ede Párisban az »Academic des Sciences morales et politiques« apr. 7 én tartott ülésében bemutatta. Az értekezés nyomtatásban is meg fog jelenni. — FINÁLY HENRIK egy az Erdélyi muzeumban megjelent tanulmányát a római naptárról »Der Altrömische Kalender« czím alatt, német átdolgozásban is kiadta. Ez alapos és gazdag ismerettel készült tanúlmány Németországban is feltűnést ébresztett. — SZENTKLÁRAY JENŐT, »Száz év Délmagyarország Történetéből« czímü nagybecsű munka szerzőjét, a budapesti egyetem Magyarország újabb történetéből magántanárrá képesítette. Mint értesültünk, Szentkláray a jövő évben meg is kezdi előadásait. — A VÁM BÉR Y nagy müve által előidézett polémiában közelebbről ifj. Szinnyei Józseftől két munka jelent meg. Egyik tüzetes és tudományos fejtegetés : »A magyar nyelv eredete« czím alatt, másik a nagy közönség számára szánt munka »A magyar nyelv rokonai« czím alatt, mely az olvasni szerető közönséget az ugor-magyar nyelvrokonság kérdésében röviden és népszerű előadásban tájékoztatja. — BEKSICS GUSZTÁV »Kemény Zsigmond. A forradalom es a kiegyezés« czímü munkája, melynek első kiadása csak néhány hét előtt liagyá el a sajtót immár második tetemesen — mintegy 4 ívvel — bővített s