Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A rumánok eredetéhez

480 tâKcza. Egyik bálvány-szobrocskán lévő metszések egyeznek az Iliosban 1519. és 1532. számok alatt ismertetett agyagbélyegzőn és vason található fölirattal. Ama 6. jegy, mely a Nándor-vályai telepről való mészkő henger töredékén meglátható, magának Sayce és Sternnek Berlinben tett nyilatkozata szerint, egy babyloniai henger feliratának kissé módosított másolatának látszik. Az említettem tudósok mindannyian megegyeztek abban, hogy leleteim új világot vannak hívatva deríteni a történelmet előző tudást. Tordoson talált egyik agyag-kúp jegyei megegyeznek a Smith György által Assurbanipalis ninivei palotájának talajából fölásott kúp jegyeivel, melyek kétségtelenül trójai írásjegyeknek bizonyúltak s a melyeknek segítségével fejtette meg Smith a Lang által felfedezett bilinguis föliratot. Szabad e reméleni, hogy a tordosi kúp bebizonyíthatja nekünk, hogy Trója népe és Dácia thrák népsége egyidőben ugyanazon nyelvvel és írásjegyekkel élt ? Ha tehát e jegyek nem kyprosi jellegűek volnának is, úgy mégis valamely ázsiai Syllabarium feledésbe ment jegyei, a melyeknek kulcsát egy még felfedeznem reményit bilinguis fölíratban fognám megtalálni. E bilinguis írást pedig föl hiszem találhatni a közelünkben lévő Várhely romjai között a római Ulpia Trajana az egykori Dácia fővárosa Sarmizegethusa helyén. Mindezt azonban csak kormányi segélylyel reményihetem. Bár azért gyűjteményem nagyon szerény helyet foglal el a Schliemané mellett, mindamellett azt hiszem, hogy az ő leleteinek kiegészítéséül szolgál, s ha a bilinguis írást fölfedeznem sikerül, tisztábban mutathatom majd meg a kapcsot, mely a kettőt összeköti. Ki tudom mutatni, hogy vidékünk lakói az agathyrs-dákok, thrák törzsből valók. Nem is említve, hogy azon időben Herodot már szintén thrák agathyrseket említ Dácia lakóiúl. Leihelyeim culturrétegében talált római és barbár utánzati érmek lelhelyünk neolith korát Kr. e. 500 — Kr. u. 300-ig látszanak kiterjeszteni. Nagyfontosságú még leleteim között egy bagoly fejű nő alak, mely könnyen lehet Athene, a mely istennek tiszteletét Trójában igazolják Schliemann leletei is. Hasonló becsű egy háromlábú kis agyag-szobor, mely a tápláló nőt és békát egyaránt ábrázolja, amily alakban mint tudjuk Babylon, Assyria és Phoeniciában ábrázolták az istenanyát. Végül egy négy sugárú felfüggeszthető csillag alakú amulettet tartok még említendőnek, mely a phoeniciai napistent Schamas-t és egy kúpos háromszögű kő felületébe vésett félgömb alakú másikat, mely Bel, Baal, és Astarothot ábrázolhatta. Végül egy kehely idomú, felületén félgömbre alakított harmadikat szintén Baal ábrázolására.