Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - DEMKÓ KÁLMÁN: Lőcse város levéltárának Lengyelországra vonatkozó irományai

456 különfélék. alattvalói érdekében replessaliakhoz nyúlni. (Reg. 511 sz. a.) 1591 oct. 31-én Lubomierszky Szaniszló malogoszti, szandeczi, szepesi kapitány stb. Lublón kelt levelében felhívja a lőcseieket, hogy a 13 város mesterembereit ne háborgassák a lőcsei vásárok látogatásában (Reg. 869 sz. a.) — Miksa magyar király 1567 nov. 20-án Bécsben kelt oklevelében meghagyja Oláh Miklós esztergomi érsek királyi helytartónak és a királyi curia bíráinak, hogy a felső vidéki 5 sz. kir. város a 13 szepesi város között a különféle szabadalmak miatt fennálló régi viszályt a legközelebbi Szt.-György napnak octáváján tartandó ítélőszéken intézzék el. (Reg. 663 sz. a.) — Bonaz János de Balicze (liber Baro in Camieniecz et Ogrodzieniecz, castellanus Biciensis, magnus procurator generalis Oracoviensis Scepusieusis etc. capitaneus) 1560 mart. 18-án a krakói várban kelt credentionalisával Baier Wolfgang nevű barátját küldi a viszályos vám ügyek elintézése czéljából Lőcsére. (Reg. 869. sz. a. Bonaznak szép pecsétlenyomatával.) A Magyarország felé szállított árúktól a harminczadot a lőcsei harminczad hivatalnál kellett lefizetni. Smocz Szaniszló szandeczi kereskedő a szepesi vár szükségleteire különféle árúkat szállítva elkerülte a lőcsei harminczadot. Feygel harminczados elfogta és lefoglalta a szállítmányt. Szandecz hatósága 1564 máj. 1-én kelt levelében előadja, hogy a szebeni, eperjesi, sárosi és várallyai kereskedők rendesen rövidebb útat választva elkerülik Lőcsén a harminczadot és az illetéket Lublón fizetik le. Ha az eddigi szokástól eltérő intézkedés történt, arról a lőcseieknek értesíteniük kellett volna a városokat. Lengyelország adózási viszonyaira vonatkozólag a 852. sz. a. reg. 12 db iromány tartalmaz némi részleteket. Dobroszowszky Márton Kobieszin örökös ura, Krakó várgrófja (Burgrabius) 1595 apr. 8-án Krakóban kelt oklevelében előadja, hogy ő az 1588-iki krakói országgyűlésen a krakói terűlet és palatinatus adószedőjévé neveztetett ki. Mint ilyenhez jött hozzá Graham Vilmos a királyi rendelettel, melyben megbízatott a házaló skót kereskedők adójának beszedésével s ő azonnal utasította alárendeltjeit, hogy Grahamnak és megbízottainak a skótok adóját szedjék. Ezen adónak mennyiségéről értesít III. Zsigmond lengyel király 1588 márt. 1-én Krakóban kelt oklevelének másolata, melynek értelmében a Lengyelországban járó-kelő Német és más országokból jövő, állandó lakásnélkűli skót házaló kereskedőkre előde István (Báthori) intézkedése értelmében adót vet. És pedig, a melyik lóval jár, minden vásáron, ahol megjelen, fizet 2 frtot, amelyik pedig hátán hordja árúit fizet 1 frtot. Ezen adónak behajtásával udvari emberét (aulicus) Grem Vilmost bízza meg.