Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - SZILÁGYI SÁNDOR: Absolon Dániel külföldi követségei

KÜLFÖLDI KÖVETSÉGKI. 41 tént; iizutáu, hogy Teleki hadaival visszajött Kővár alá a bujdosók Thököly zászlaja alá csoportosúltak — mi azonban koránt sem jelentett szakadást, de Teleki népszerűtlenségének a bujdosók közt mégis bizonysága volt, s annyival nyomatékosb, mert az ifjú vezér a kuruczokat diadalról diadalra vezette. Ez aztán a császári udvart arra bírta, liogy Thökölynek fegyverszünet • megkötésére ajánlatot tegyen, melynek alapján Teleki tudtával és beleegyezésével meg is indultak a tárgyalások (Szalay által). Hogy ez békealkudozás kezdete, Lengyelországban azon nem kétkedtek. Nov. derekára Nemessányi, Telekitől küldve, Bethunehöz ment : ott találta Varsóban Jurikovicsot (a bujdosók és Reverend) követét — ki meg volt bízva pénzt és hadakat hozni magával. Csak biztatásokat nyert, mert a császárral kezdett alkudozások itt már gyanút keltettek. Az első találkozás Bethunenel meggyőzte Nemessányit, hogy azt csak egy módon lehet eloszlatni, ha egy követség élén maga Teleki jön be az épen együtt levő lengyel országyűlésre ; de maga jöjjön s nem a bujdosók követe, mert ezek »tamquam rebelles, nem is bocsáttatnak az ország eleiben.« »Híjában aliegálja Jurikovics, Mózes III. és IV-ik könyvét, ha mind a prófétákat előszámlálja is mind híjában való, míg Teleki resolutióját a bejövetel iránt nem veszik.« Úgy volt, Jurikovicsot üres Ígéretekkel eresztették haza. Nemessányi még azután is ott maradt, várva Absolonra, kinek útban létéről Hamburgból vettek hírt. Nem győzte bevárni, mert Absolon csak dec. 24 én ért Varsóba. A mit Nemessányi tapasztalt, azt tapasztalta ő is : sőt többet, Bethune kijelenté, hogy a szerződés ratificált példányát» Pomponne ígérete daczára sem adja kezébe, mert kötelezettségük ellenére, nemcsak hogy, fegyverszünetre léptek az ő — Bethune — híre nélkül, hanem egyenes békealkudozást is kezdtek a császárral. Hisz ez magában is elég ok volna arra, hogy a franczia király kilépjen a szövetségből, mert nekik csak a franczia király közvetítése mellett lett volna szabad alkuba ereszkedni. S egyszersmind czélzott rá, hogy mig ez ügyben Erdélyből nem kapja meg az értesítéseket : addig vissza sem bocsátja. Hát bizony szegény Absolon azon vette magát észre, hogy a »novellák« csak annyi bajt okoznak neki Parisban, mint Varsóban