Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - DEMKÓ KÁLMÁN: Lőcse város levéltárának Lengyelországra vonatkozó irományai

454 különfélék. történt. Ha valakinek a nevezett városok kereskedőin követelése van, azt az illető város hatósága előtt keresse. Ha azonban az adós az ítélet után sem tesz kötelezettségének eleget, akkor alatt­valói élhetnek repressaliákkal, [Az írat latin szövegű, aláírva : Samuel episcopus Plocensis et vice cancellarius. Reg. 473. sz. a.] Zsigmond Ágost lengyel király 1554. (feria 5-ta post. dorn, oculi) kelt oklevelének másolata, melyben Szandecz városnak, tekintettel határszéli helyzetére, a város erősítése czéljából a bochniai bányákból a Szepesség felé szállított sóra, nemkülönben a Szepességről és Magyarország alsóbb vidékeiről Lengyelor­szágba szállított nyers és finomított vas, aczél és rézre árúlera­kási (megállítási) jogot ad. Elkobzás büntetés terhe alatt tiltja meg az említett árúknak más úton való szállítását. (Reg. 521. sz. a.) Smocz Szaniszló szandeczi polgár Lőcsén lakó fivérének Mihálynak eladott két vég londoni posztót, melyért Mihálynak bort kellett volna szállítania. Krupek Sebestyén lőcsei polgár ezen posztót lefoglalta. Szandecz hatósága 1542. juli 27-én kelt levelében felszólítja Lőcse hatóságát, hogy Krupeket a posztó kiadására, vagy megfelelő értékű jó bor küldésére utasítsa. A Krupek által Szandeczbe küldött vasat és aczélt adja el, akinek tetszik. Smocz is hajlandó azt megvenni s érette pénzzel vagy posztóval kész fizetni a jaroszlavi vásá»után. (Reg. 869. sz. a.) A lengyel királynak Magyarországban bányái voltak. Erre vonatkozik Báthory András főkapitánynak 1548. máj. 26-án Böszörményben kelt rendelete, melyben Lőcse hatóságának meg­hagyja, hogy a lengyel király beszterczebányai bányáinak szük­ségletére szállított, a lőcseiek által zár alá vett zabot a netalán okozandó károk megtérítésének terhe alatt azonnal adja ki. (Reg. 476. sz. a.) Tuck Bernát lőcsei kereskedő 1547-ben Lythomirszky (más helyen Liuthomirszky) János lengyel királyi kincstárnok­tól Yiluában átvett 600 frtot azon bányák művelésére, melyekhez a lengyel királynak Magyarországon joga van. Ezen pénzen lith­vaniai fonalat, lent és fegyvereket vásárolt s azt Magyarországba akarta szállítani. Árúi Krakóban lefoglaltattak, mig a 600 frtot kellőleg nem biztosítja. 1548. jan. 24 én kelt Tucknak kötelez­vénye (Reg. 482. sz. a.). Az ezen ügyben 1548-ban kiállított szám­adásban (Reg. 485. sz. a.) több krakói kereskedőnek neve for­dúl elő és az a Lengyelországban vásárolt czikkek s a Magyar­országból szállított ólom árainak feljegyzéseért érdekes. A kereskedelmi tartozásoknak kényszerített kifizettetése mások által nálunk is dívott. Ennek példáját találjuk azon eset­ben. midőn 1598-ban Czehendtner Tamás lőcsei polgár Rudolf

Next

/
Thumbnails
Contents