Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - BERKESZI ISTVÁN: A gr. Haller fiuk iskoláztatása a XVIII-ik század első felében. - II.

iskoláztatása. 447 Az országgyűlés befejeztével az országbíró kíséretében annak birtokára : Tatára utazik s buzgón segédkezik a nemesi közfölkelés mellette; az elég gyorsasággal szerveztik, és 1742 elején már hadi lábon áll, de mivel időközben a királyné fegyvereit némi szerencse érte, az udvar mellett levő német tanácsosok a felkelő magyar nemesi sereg élére német tábornokokat akartak alkalmazni, a mi minden felé élénk visszatetszést szült s a nemességet nagyon ingerülté tette, miért is fölhagytak eme szándokkal. László gróf majdnem hetenkint tudósítja nagyatyját a felkelés szervezéséről és annak menetéről.1) Gróf Esterházy József országbíró maga is sok rendeltetvén, a várba felmentenek az aggratulátiót megtenni, s egyszersmind a eonditiókat megmutatni. Ma pedig ugyanazon deputatio felmenvén nyolez órakor, felséges herczeg az hitet letette ; de az vármegye követjei, az kiket így inkább szentelhetett az ember, nem igen örvendeztek ezen dolognak.« — Szintén az o.-gyüle'si tárgyalásokról tudósítja a sept. 24., 28., oct. 8., 22., 27-én kelt leveleiben is, egyebek között, hogy a papi tized egy tizedének hadi czélokra való fordítása felett folyt zajos tárgyalások alkalmával az elnöklő' országbíró és az egri püspök között egész a vastag személyeskedésig ment a vita. (Gróf Károlyi Ívtár.) x) 1742. január 7-én Tatáról írja a többek között: »Az jövö héten ö Exc. (az orsz. bíró) is meg kiván indulni vélek (a vármegyékkel) — erre az hétre parancsolván maga tábori eszközeit elkészíteni. О Exc. a magyarok örömére magyarosan kiván lenni, sárga csizmát is csináltatott magának s két fecskefarkú czafrangot, csak nyereg maradott német, már ahoz hozzá szokván, nyugalmasabbnak állítván a magyar nyeregnél ő Exc., — de fecskefarkú czafrangja úgy van csinálva hogy az nyereg nem ösmerszik meg, hogy német volna« stb... 1742. január 16-án gróf Károlyi Fereucznek írja szintén Tatáról: »Némileg kedvezvén a szerencse a német hadaknak.... már megint kezdenek a németek ellenünk mesterkedni, azon levél hogy a felülő magyarságot német commando alá tanítsák, az mint is Hildburghausent küldték Bécsből Pozsonyba, hogy az insurrectio végett finaliter determináljanak, hozzá delegáltatván az palatínus, mélt. uram ő Exc. és gróf Esterházy Ferencz« .... a mi végett udvari parancs is jött az országbíróhoz hogy ö is menjen rögtön Pozsonyba az e végett tartandó tárgyalásokra, ő mindjárt megmondta hogy ez azért van, mert a nemességet a német commandója alá akarják adni, s néhány nap múlva meg is jött a parancs, hogy a nemesség ne üljön fel, hanem e helyett zsol losokat kell fogadni; »ezt hallván az országbíró — nagyon megszomorodott, látván nemzetünkre ily szép alkalmatosságát elrontatni.« — Híre volt hogy a magyar nemességet Khevenhüller commandója alá fogják adni. — Febr. 15 -én Tatáról írja : »Tolna s Baranya vármegye nemessége tegnap men-