Századok – 1883
II. Könyvismertetések - NÉVTELENÜL: Katona József. Irta Gyulai Pál. Ism.
389 TÖRTÉNETI IRODALOM. gerjesztett nemcsak azért, mivel első igazságos és alapos méltatása volt a magyar irodalom méltatlanúl mellőzött egyik legkitűnőbb tragoediájának, hanem mivel az igazi aestheticai fejtegetések útmutatójáúl is szolgált. Szépirodalmunk kiválóbb termékeiről a jelen század első tizedeiből két számbavehető kritikai és aesthetikai fejtegésünk van : Kölcsey bírálata Szemere egy drámai fordításáról és Toldy aestheticai levelei Vörösmarty epicus munkáiról. Mindkettő levél alakban írva, a prózai műfajok egyik legkönnyebb formájában, de azon korig irodalmunkban ritka széles látkört tanúsító aesthetikai ízléssel s önálló ítéletekkel. Mindkét mestert meghaladva találjuk a kritikai fejtegetés és magyarázat terén Greguss Ágostban és Gyulai Pálban. Arany János balladáinak és Katona Bánk bánjának fejtegetései irodalmunknak enemű legkiválóbb termékei. Huszonkét ev bosszú idő egy tevékeny munkásságú nemzet irodalmi életében, és e bosszú idő nem is múlt el anélkül, hogy az egykor észrevétlenül működött költőt vagy később hírnevessé lett kitűnő művét illetőleg új adatokat ne derített volna fel. Azóta megjelentek a költő ifjúkori kísérletei, életére és munkásságára vonatkozó egy és más adalékok, munkásságával kapcsolatos összehasonlító irodalomtörténeti adatok. És szerzőnk tudomást vett minden számbavehető újabb mozzanatról, nemcsak, hanem szokott pontosságával utána járt az eredeti forrásoknak is, és nem egy helyütt már felhasznált forrásokból is újat merített. E lelkiismeretes utánjárás teszi adatait mindenütt oly megbízhatókká, melyekhez kétely nem fér. r így növekedett az egykori kritikai fejtegetés terjedelmes irodalomtörténeti monographiává, mely nemcsak Katona életének aprólékos mozzanatait rajzolja érdekesen, hanem hű korrajzi képet nyújt az általa átélt idők nyelvi, irodalmi, társadalmi állapotai felől is. A mű történelmi részének egyik legsikerültebb fejezete azon korrajz, melyben a magyar színészet történetét a múlt század végén és a jelennek kezdetén rövid, de találó vonásokban festi. Érdekes azon küzdelem és jóakaró törekvés rajza, mely a magyar Thalia apostolainak és színműíróinknak kezdetleges kísérleteikben nyilvánúló buzgalmát és igyekezetét jellemzi azon maecenások pártfogásaival, kik közös fáradozással és áldozatokkal iparkodtak drámairodalmunkat és virágzó szinművészetünket megteremteni. Modern történetírásunk szempontjából érdemel kiváló figyelmet a könyv IV-ik fejezete, melyben a szerző pragmatikus történetírói nyomozással fejtegeti Bánk bán cselekvényének, mint történeti eseménynek történeti és mondai alapját. Katona — tudjuk — a tragaediájához csatolt Jegyzés-Ъеп tanúságát adja annak, hogy alapos történeti tanúimánynyal fogott müve megírásához, még