Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Történeti irodalom - IV.

382 TÖRTÉNETI IRODALOM. a lehető legrosszabbul használva és csak is kétszer jól használva о két alakban : idők folytán és századok folytán. Egyébiránt író (II. k. 265.1.) maga mondj a : »nyelvtudományi ismereteim nincsenek,« és hogy valóban kervés érzékkel bír a kifejezések alkalmazásához, bizonyítja az is, hogy a prostitutio, incestus s több más szavakat nem kellő helyen és időben alkalmazza, s általában, mint a theologusok nem tudnak Istenről antropomorphismus és antropopathia nélkül beszélni, iigy Beöthy is számtalan szót használ amaz őskor jellemzésénél, mely szóknak megfelelő fogalmakat jóval későbbi kor alkotta. Lehet még más gyaiióságot is találni e két vastag kötetben, példáűl az írónak felesleges közbeszólásai : ezt teszem, így teszem, hátrább hagyom, már ott szóltam róla stb. mind kimaradhattak volna ; de most nem említek többet, mert ha még annyi lenne is, mind elengedném Beöthynek azért a széles ismereteket igénylő s alaposan kidolgozott tudományos munkáért, melylyel a a magyar olvasó közönséget megajándékozta. És valóban, az akadémia könyvkiadó bizottsága hálánkra érdemes, hogy a közönséggel a művet megismertette. Tiz-tizenkét ezer éves viszonyoknak történetét — vagyis történeti combinátióit is olvasni nagy élvezet. Ha a legrégibb ind, persa, görög, arab írók vallásos és költői műveiben előforduló mesék, hagyományok, hallomások s az őket is megelőző századok s ezredévek maradványait tanulmányozva, tisztázva, eszes, okos, tanúit emberek összehasonlítják a jelenleg a mivelődés legalsó fokán élő emberek viszonyaival — össze azon viszonyokkal, melyeket az Amerikában, a Nyugot-Indiákon s ausztráliai szigeteken találtak a megtelepedők, csodálatosképen — vagy hát természetesen számtalan hasonlatosságra találtak, miből fő eredményképen azt az igazságot bizonyítják be, hogy az egész emberiségnek ma sokban eltérőnek mutatkozó czivilisatiója lényegében ugyanazonos s ugyan azon törvények szerint kezdődött, fejlődött és állott elő. Úgy látszik, írónk sok évet töltött e nagy kérdések és törvények tanúlmányozásában, tárgyáról gondolkozott, megismerte a külföldön már nagyra nőtt irodalmat s nekünk e működésének eredményeiről most tette első jelentését. Hogyan fejlődött Ici a mostani társadalom ? Ez az a kérdés, melyre e két kötet felelni törekszik. Rendesen azt mondják, hogy alapja a családi élet, a patriarchalis családi viszonyok stb. Ez igaz is, csakhogy az emberiség életének fejlődésében a család élet formája új esemény, úgy szólván ismert történelmi tény s valószínű, hogy a családi élet kifejlődését megelőző korszak sokkal hosszabb, mint a mennyit azóta eltöltöttünk. Milyen lehetett a valódi őskor, mikor az emberek is mint