Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - THALY KÁLMÁN: Gyógyítások ráolvasás és babonaság által

367 különfélék. séggel. Tudjuk ugyanis a soproni városi levéltárban őrzött eredeti okmány kivonatából azt, hogy 1296-ban Miklós bán fia László volt Meádnak birtokosa. A kivonat így hangzik : »Nos Ladislaus filius Magist. Nicolai bani de Mead .. . Wolfgero et Nicoiao Ebroni, et Andreae et Michaeli filiis Ebroni dicti Mendel de Mead . . . quedam bona sua in Mead, videlicet quator feoda et dimidium cum quibusdam agris qui communiter obermäzze nuncupantur, et quamdam partem silve . . in Mortunzzahen contulimus nomine feodali . . . possidenda.« Valószínűnek tartom tehát, ha az alább mondandókat is figyelembe veszem, hogy Majád azonos Meáddal, melyet Miklós bán fia László már 1296-ban bírhatott, noha az osztály csak 1300-ban foglaltatott írásba. Az általam idézett okmánysorok alapján Obermazze és Mortunzzaben fekvését meghatározni kétségen kívül nehéz föladat ugyan, de tény az, hogy Übermass nevű puszta mai nap Czinfalú határához tartozik ; ismétlem, hogy csekély adataim segítségével Mortunzzaben (=Szabómárton) fekvését sem tudván megállapítani, nem lehet elég alapos okom arra, bogy Mead helységet egyenesen Cziufalván, melyet a németek már régóta Siegendorfnak neveznek. keressem ; de azért mégis annyi bizonyosan föltehető, hogy az ettől távol nem feküdt. Előre bocsátván, hogy az említett Osz• lop horvát falúnak szomszédja Darázsfalú, ennek pedig Czinfalú, mindkettő pedig horvát helység: azt hiszem, nem szenved kétséget, hogy épen a horvát lakosság tanúskodik a mellett, hogy a mohácsi vész után itt sok falú dúlatott föl ; s ezért azt vélem : e tájékon kellene az eltűnt Majád vagy Meád helységet kutatnunk. Tekintetbe kell ugyan azt is vennünk, hogy néha valamely helységnek egy és ugyanazon időben két neve is volt ; példa reá Kismarton, melyet a XIV. és XV. században németül Wenigmertensdorf és Eisenstadtnak is neveztek, míg végre a XV. század folyamában az első név használata egészen megszűnvén, ezután csak az utóbbi tartá fenn magát. Ehhez hasonló sors is érhette talán a Majád helynevet. Különben századokon átírás és kiejtésben annyira megváltozhatik néha valamely helynév, hogy példáúl a mai (Sopronmegyei) Walbersdorf nevű helységre alig ismernénk a XIII. századbeli Volbium és a későbbi Wolbramstorf nevekben. Egyébiránt az is bizonyos, hogy Sopronmegyében általában, de különösen a Sopronon felüli részen, a mohácsi veszedelem után elpusztúlt ama helységek, melyekbe horvát lakosok települtek, régi neveiket rendesen megtartották ; példa erre Baumgarten, Antau, Klingenbach, Büdöskút, Szarvkő stb. E szerint tehát ha Majád a mohácsi csata után pusztúltel, és e néven jelenleg azt csakugyan nem ismerjük : úgy valószínűbb azon körülmény, hogy pusztulása után tényleg többé be sem telepíttetett,