Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - DEÁK FARKAS: Báró Radvánszky Antal emlékezete

emi,ékezete. 321 előadó színész is nem közönséges talentummal bírt, műkedvelő előadásokban nagy buzgalommal vett részt Pozsonyban, úgy mint Beszterczebánya, Körmöcz város és a szomszéd vármegyék társas­köreiben, hol az előkelőbb és míveltebb közönségből állandó mű­kedvelő társaságot szervezett s magyar nyelven tartott előadásaik jövedelméből Beszterczebányán állandó színihelyiséget építtetett. Érdekesen egészíti ki e rajzot gróf Széchen Antal, a kitűnő essay író, ki ép ezen időszakból az evangélikusok e tájban feltűnt jeles fiának komolyabb természetű működéséről a következő sza­vakkal emlékezik meg: »Az angol parlament története megemlé­kezik az úgynevezett cgybeszédü Hamiltonról (single speech Ha­milton), nem mintha tényleg csak egyszer szólalt volna fel életé­ben. de mert egy beszédet mondott, mely elég volt arra, hogy nevét az utókorra juttassa. Párját találhatni hazánkban Rad­vánszky Antal zólyom-vármegyei követ egy vallásügyi beszédében, mely az ellenzék protestáns részének álláspontját bő tárgyisme­rettel, tiszta felfogással, férfias határozottsággal és tárgyilagos méltányossággal fejtegette s amaz országgyűlés legkitűnőbb szó­noklatai közé számíttatott.«1) Hogy pedig férfias határozottságát a protestáns egyházi jogok oltalmazásában nemcsak az országgyűlések szabadszóllásá­nak menedékjogi védelme alatt s nem csak a tüzesebb ifjú korban, hanem már hajlott férfi korában s hála az égnek, már átélt sötét absolutizmus korában is előtérbe merte állítani, mindnyájan tudjuk, hisz még fris emlékezetünkben él a patens korszaka, mely­ben Radvánszky Antalnak a küzdelem és üldöztetés oly előkelő szerepe jutott. De élete orsója vége felé pergette fonalát ; mint a jó katona : csatatéren kapta halálos sebét. Az elmúlt 1882-ik év május 25-én Túrócz-Szentmártonba útazott, hol 26-án és 27-én megtartotta a megyei közgyűlést, de meghűlvén s magát rosszúl érezvén, 29-én visszasietett kedves Radványába, hol tüdőgyúladása kifejlődvén, a leghívebb s leggondosabb ápolás daczára, június 7-én, és így épen születése napjának évfordúlóján, lelke elköltözött ama jobb hazába. ') Budapesti-Szemle 1882. évi novemberi füzet 254—255. lap.

Next

/
Thumbnails
Contents