Századok – 1883

II. Könyvismertetések - Dr. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: Grundriss der Oesterreichischen Geschichte

279 TÖRTÉNETI IRODALOM. kus facsimile, melyek kitűnően sikerűitek s összehasonlítva a Knauz-féle Monumenta Ecclesiae Strigoniensis mindkét kötetéhez mellékelt hasonmásokkal, valóban meglepők. »Gróf Károlyi Tibor úr — mondja a szerkesztő előszavában — ezen facsimilékből a kiadáshoz szükségelt készleten kivűl még 200 példányt készíttetett, a melyek azon hazai tanintézeteknek lesznek szétosztandók, a melyekben a diplomatika taníttatik.« Tekintve, hogy nálunk e tekintetben még semmi sem történt, kogy pesti egyetemünk a hasonmások dolgában nagyon szegény, mondanom sem kell mily követésre méltó a nemes gróf példája, A mit különben már egyszer hangsúlyoztam, azt most, alkalom levén rája, ismételni mintegy kötelességemnek tartom, hogy t. i. az Akadémia, vagy esetleg a közoktatásügyi minisztérium már itt is kiléphetne a cselekvés terére. Az angol, franczia, olasz hasonmás-collectióktól eltekintve, mintáúl szolgálhatna a porosz kormány költségén Sybel és Sickel által kiadott most folyó facsimile-gyűjtemény. A költség oly nagyon sokra nem is rúgna. Egy legújabb eljárás szerint — mint illetékes helyen hallottam — a fölvétel négyszögcentimeterenként 4 krba kerül, a mi egy olyan nagyságú oklevélnél, mint pl. a jelen kötethez mellékelt II. számú tábla, 10 frtot tenne ki; kétszáz darab levonat finom papírra 2 — 3 frt; tehát az összes költség 13 frt. És így pl. 1300 frton 80—100 oklevél facsimiléje volna 200—200 példányban kiállítható. Lám az erdélyi szászok ebben is megelőztek bennünket. A kötet kiállítása valóban elegáns s úgy maga ez a díszes kiállítás, mint átalán az oklevéltár publicatiójánák gondolata egyik újabb fényesen szóló bizonysága a nagynevű főúri család s különösen gróf Károlyi Tibor rég ismert hazafias áldozatkészségének. Találjon főuraink közt minél több követőre ! D. Grundriss der oesterreichischen Geschichte mit besonderer Rücksicht auf Quellen- und Literaturkunde, bearbeitet von Dr. Franz Krones R. v. Marchlaiid. Wien 1882. Nagy 8-adr. VI. es 926 1. Ha az újabb németországi történetírók során végigtekintünk, azon örvendetes tapasztalásra jutunk, hogy mindazon kérdéseknél, melyek Magyarország történetével összefüggenek, egyre jobban kezdik tekintetbe venni a magyar történetírást s annak kútfőit. így Gindely pár évvel ezelőtt személyesen járta be hazánkat s az itt talált adatok kétségtelenül sokban módosították nézetét Bethlen Gábor felől, tavaly a fiatal Smolka járt minálunk s ő sem tért vissza eredmény nélkül, Fournier munkái arról tanúskodnak, hogy írójuk ismeri a magyar viszonyokat és kút-