Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - SZÁDECZKY LAJOS: Báthory Zsigmondné - III.

BÁTH0RI ZSIGMONDNÉ. 269 tartóztatott apródjait (a kiket a biztosok : utálatos ifjainak : fçdissimi sui pueri«-nek neveznek ! ?). Czélját elérte : Miksa föbg Szatbmárra indíttatta azokat kicserélés végett, mire Zsigmond is útnak ereszté sept, 23-án, megajándékozva, a biztosokat. Nejének megnyerését elég kezességnek hitte, hogy a császárnak s Miksa ioherczegnek meg legyen kötve a keze vele szemben ; s hogy a pápánál se léphessenek fel váddal ellene, magát Thurn grófot indítá követségbe Rómába, így szerezte be magát Zsigmond újra Erdély fejedelemségébe. De uralkodása most valóságos pünkösdi királyság volt. Mária Krisztiernának is mihamar ki kellett ábrándúlnia s be kellett látnia, hogy az a képzelt boldogság, melybe oly könnyen beleringatta(/

magát, nem egyéb, mint gyorsan elmúló álom, futó ábránd. О ártatlan lelkének tiszta indúlatával szerette férjét akkor is, midőn az száműzte magától ; egy panaszhangot nem ejtett volna ellene akkor sem, midőn az legméltatlanabb volt vele szemben ; tárt karokkal fogadta, mikor bújdosásából visszatért, feledve, hogy őt kimenetelekor egy isten hozzádra sem méltatta ; s boldog volt pusztán a gondolatra, hogy férje ragaszkodik hozzá, szereti és vele kíván élni testvériesen. A mi csakhamar bekövetkezett, meggyőz arról, hogy Zsigmond játékot űzött nejének gyöngéd érzelmeiből, felhasználta azt érdekeinek és czéljainak előmozdítására, szeretetet színlelt, hogy viszont-szeretetet ébreszszen ; tetette a ragaszkodást, csakhogy visszatartsa nejét az Erdélyből kimeneteltől s általa emeltesse magát vissza Erdély trónjára. A lelketlen játék sikerűit is; nejét megnyerve biztosítva volt számára a fejedelemség, a nélkül, hogy a császár felléphetett volna ellene ; jólehet a hadi tanácsban így is ajánlották ellene a támadást. De ezzel aztán vége is volt mindennek. Nejére többé nem volt szüksége s nem sok idő telt belé, hogy ismét eltávolítá magától. De becsnélkűlivé vált előtte mihamar a fejedelemség is. A mi kapkodás, könnyelműség és léhaság mutatkozott eddig Zsigmondban, az most mind feltámadt, hogy egy olyan ténynyel tetézze be erdélyi uralkodását, a melynek gyászos következéseit sírva emlegették évek múltával is az erdélyiek. Elhatározta, hogy újra lemond. Ez még hagyján ; de a mód, a mikép azt keresztül vitte, következéseiben nagyon gyászossá lőn. Különösebb oka, mint eddig, most sem volt a lemondásra; az ok önmagában, jellemében rejlett. Az, hogy a török erélyes támadással lépett fel, hogy egy csapással elfoglalta Csanádot, Eellakot, Aradot s csaknem bevette Váradot és fenyegette Erdélyt : érlelhette, de nem lehetett oka elhatározásának. 1599 elején követeket küldött a császárhoz (Bocskait és Náprágit), kérve, hogy ha nem egyeznék bele, hogy Erdélyben uralkodjék, ő kész a vele kötött szerződéshez visz-