Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - BÁRÓ RADVÁNSZKY BÉLA: Lakodalmak a XVI. és XVII. században

238 LAKAI) ALMAK a többi kisasszonyok következtek. Az örömatya vendégei, úgy az asszonyok mint a férfiak, rang szerint következtek, a főgazda az asztal közepén foglalt helyet. Mikor mindenki leült, zeneszó mellett hozták be az étekfogók az első fogás étket1

), mely előtt az udvarmesterek jártak.2

) Ki lévén osztva az étel, mindnyájan felkeltek és a pap elmondta az asztal-áldást, erre a főgazda elkezdte kinálni a vendégeket. A négy-öt fogás étel között a zöld pálczás algazdák folytonosan jártak keltek és ügyeltek, hogy semmiben fogyatkozás ne legyen. Mikor annak ideje jött, a főgazda beadatta az első kancsó bort. Egy nagy ezüst pohárral vagy kupával kezében felköszöntötte a násznagyot, a második kupa a vőlegény és menyasszonyra került, a harmadikat , a vőfély, a negyediket a nászoló asszony és kisasszony egészségéért itta ki mindég harmad vagy negyed magával. Mindezt viszonozni kellett az illetőknek. Mikor már a vendégekért is ittak volt, akkor felkelt' a násznagy, vőlegény és vőfély, egy nagy kupa borral az örömatya háta megé kerültek és elköszöntötték azt a főgazdára, de az örömatya és anya egészségéért itták meg ott állva mind a hárman, azzal visszamentek és kiki helyére ült. Az örömatya is felköszöntötte vendégeit8

), ezt nevezték lakadalmas pohárnak.4

) Átalában a lakadalmakon vége-hossza nem volt a pohár-köszöntéseknek és igen erősen ittak volt.5

) Midőn a gyümölcsöt, liktáriumokat és confekteket is leszedték az asztalról, felkeltek valamenynyien, mire kihordták a palotából az asztalokat. Ez megtörténvén, a főgazda, szertartásosan hajlongva, tánczot kezdett osztani.6

) Midőn II. Lajos király udvarnokai közül valamelyik házasodott, a lakomát a király rendezte, a lakoma után pedig este a királyi termekben folyt a tánczvigalom és még 1) Apor 383. 1. 2) III. к. 9., 14. és 17. 1. 3) Apor 3 84 —5. 1. 4) Bethlen M. Önéletírás 1. k. 371. 1. 5) Bethlen M. mind kiadó gazda igen ügyelt magára és félrészegségig is alig ivott, hogy a búcsúztatáskor eszén legyen (u. ott 543. 1.) «) Apor 386. 1.