Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

AZ AKADÉMIÁBAN. 197 történetírók elbeszélését e háborúról, látni fogjuk, hogy az nem volt egy hirtelen támadt és elenyészett hadi kaland, hanem nagyszabású háború Byzancz és Bulgaria közt, melynek oka — a korban elég ritkaság ! — kereskedelmi versengés, bolgár kalmároknak kereskedelmi sérelmei voltak, melyeknek orvoslását Symeon sürgette, Leo császár pedig halogatta. Symeon tehát haragra gyuladván, sereget vezetett a byzantiak ellen. Leo Krinetest küldé eléje. A seregek Makedoniában — mi a régi Thraciára is érthető — ütköztek meg. A bolgárok győztek, mire a megszorúlt Leo Skleros Miklóst, a Dunántúlra — Etelközbe — küldte a magyar vezérekhez, Árpád és Kursánhoz, ki »velők tanácskozván s őket szövetségre bírván, tőlük kezeseket vett és hazatért.« Erre azután a byzanti hajóhad tengerre szállt és a Duna torkolatához vitorlázott, a szárazföldi sereg Phokas alatt Bulgária ellen indúlt: egyúttal azonban követ is ment Symeonhoz, hogy tőle békét kérjen. Symeon értesülvén a készületekről, fogságra vetette a követet és Phokas ellen fordúlt. A magyarok azonban a byzanti hajóhad segélyével a Dunán átkelvén s a mai Dobrudsát és Bulgáriának keleti részét a Haemusig elpusztítván, kényszeríték Symeont, hogy Phokast elhagyva, ellenök fordúljon. A szerencse azonban nem kedvezett Symeonnak. A magyarok háromszor megverték, és a distrai (silistriai) várba szoríták. *) Az események e vázlatos elsorolásából is világos, hogy itt — különösen tekintve az akkori közlekedési viszonyokat — nem egy-két hétnek vagy hónapnak, hanem hosszabb időköznek, két hadjáratnak, történetéről van szó, melyek közül az egyik Krinetes vereségével végződik, a másik pedig Phokasnak, a byzanti hajóhadnak és a magyaroknak combinált támadásával kezdődik. Ha tehát az első hadjárat 893-ra esett, a magyarok beavatkozását 894-re kellenetennünk. Minthogy azonban az évben — 894-ben — mint biztosan tudjuk, Pannoniát dúlták :2) nem valószínű, hogy ezzel egy időben a Duna torkolatánál Bulgáriában is harczoltak volna. Ha ellenben az első hadjáratot 894-re teszszük, a magyarok beavatkozása és az azzal kapcsolatos események, jelesen Etelköznek odahagyása, a mai hazába való jövetel 895-re esnének, mert jóllehet Konstantin császár, ki az etelközi vereséget háromszor beszéli el, nem egészen világos, mégis a körülmények összevetéséből a dolog természetéből önkényt következik, hogy Symeon a már akkor a Dnieperig tanyázó besenyőket bajában rögtön behívta, azoknak betörése Etelközbe, fürgébbek lévén a byzanti rendes hadserex) Theophanes Cont. 357. és kk. 11. ; Gteorgius Monachus 853. és kk. 11. a bonni kiadásban. 2) Annales Fuldenses i. h. 410.