Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

192 A MILLENAKIÜM azon évkönyv elbeszélésében egy megjegyzés fordúl elő (hogy a magyarok a görögökkel békét kötöttek), a minek értelme teljesen homályos.1

) így tehát a magyar történetíró abban a sajátszerű helyzetben van, hogy Simeon bolgár fejedelem trónralépte, illetőleg a bolgár-görög háború időpontjának megállapításától függ azon kérdés eldöntése: mikor hagyták el a magyarok etelközi hazájokat, és,mikor kezdették meg a mai Magyarország elfoglalását. És míg Szabó Károly a bolgár-magyar háborút 888-râ, a magyarok megtelepedését mai hazánkban 889-re teszi ; Pauler Gyula a bolgár háborút és a honfoglalás megkezdését 895-re helyezi; Salamon Ferencz a bolgár háborút 895 és 896-ra, a magyarok kivándorlását Etelközből és átkelésöket a Kárpátokon 897-re teszi. Ezen, combinátiókból és következtetésekből, folyó, eltérő .egyéni nézetek megegyeztetése alig lehetséges. És csak azon eredményt constatálhatjuk, hogy a magyarok megtelepedése mai hazánkban 888-nál korábban és 897-nél későbben nem történt. III. Még fontosabb mozzanat, mint a keleti császárságra a magyarok részvétele a bolgár háborúban, volt a nyugati császárságra nézve a magyarok közreműködése a Nagy-Morvaország elleni hadjáratokban. Ennélfogva a német történeti emlékeknek ezen hadjáratokra vonatkozó feljegyzéseit is tekintetbe kell venni a magyarországi honfoglalás időpontjának megállapításában.2

) Arnulf német király (887—889) már mint Karinthia és Felső-Pannonia herczege ellenséges viszonyban állott Szvatoptuk morva fejedelemmel, és mióta magát Frankország királyává kiál-Pertz : Monumenta. I. 412. 1. 2) Megjegyzendő, hogy a IX. századbeli Hinkmár rheimsi érsek feljegyzése szerint az »ungrok« már 862-ben megjelentek a keleti-frank birodalomban. De ha el is fogadjuk ezen adat hitelességét, abból nem következik, hogy a magyarok akkor mai hazánk területén, vagy akár csak Etelközben is tartózkodtak. A magyarok a X. században is kalandoztak távol országokban. Ugyanez áll azon különben kétes értékű történeti adatokról, amelyek már 888-ban a magyarok hadjáratairól Eriaulban és Svajczban említést tesznek. (L. Botka Tivadar Millenarium czimü értekezését a Századok 1878-iki kötetében. Pauler értekezését »Lebedia, Etelköz, Millenarium« a Századok 1880-iki kötetében és Botka második értekezését »A magyar ezeréves jubileum időkérdéséhez« a Századok 1881-iki kötetében.)