Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

Melléklet a „Századok" 1883. II. füzetéhez. A MILLENARIUM AZ AKADÉMIÁBAN. A TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tisztelt Akadémia! A vallás- és közoktatásügyi m. k. Miniszter úr 1882-ik évi október bó 17-én a M. T. Akadémiához intézett leiratában, hivatkozva arra, »hogy a közérzűlet ismételve s hangosan nyilvánította a nemzet millióinak szívében élő kívánságot, hogy a magyar nemzet méltón ünnepelje meg Európában megtelepülésének s államalkotásának ezredéves évfordulóját«, s kiemelve, hogy »a kormány át van hatva ezen nemzeti kívánság jogosultságának érzetétől, s örömmel áll a mozgalom élére, mely Magyarország ezredéves állami létének méltó megünneplését sürgeti« : fölhívta az Akadémiát, hogy az e tekintetben felmerülő legelső kérdés megoldását: a magyarok bejövetele és államalapítása időpontjának, illetőleg évének meghatározását eszközölje. A M. T. Akadémia 1882. október 30-án tartott összes ülésében hazafiúi készséggel fogadta a megtisztelő megbízást, és második osztálya utján a Történelmi Bizottsághoz — mint a legilletékesebb szakférfiakból álló testülethez — felszólítást intézett, hogy a kérdés megoldása tárgyábán indokolt jelentést terjeszszen elő. A Történelmi Bizottság, midőn a miniszteri leiratot tanácskozás tárgyává tette, mindenek előtt tekintettel volt azon tényre, hogy a magyarok megjelenése Európában, mai hazánk területének elfoglalása és a magyar állam megállapítása évek hosszú során át előkészített és létesült események lánczolatát képezi. Kétségtelen ugyanis, hogy nem a mai hazánk volt a magyarok legelső állandó lakhelye Európában ; továbbá, hogy á magyarok ismételve megjelentek mai hazánk területén, mielőtt itt állandón megtelepedtek ; végre, hogy miután itt állandóan megtelepedtek, a honfoglalás és állam-alapítás nem volt egy esztendő műve. SZÁZADOK. 1883. II. FÜZET. 13