Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - II.

182 TÁRCZA. tagjai közt. Hogy olvasóink e nagybecsű operatummal megismerkedhessenek, jelen füzethez mellékeljük. — A MAGYAR TUD. AKADÉMIA könyvkiadó vállalata múlt évre szóló illetményeit még december hóban szétküldte, s ezzel a harmadik cyclus második folyama is be van fejezve. A három sorozatból hat kötet fekszik előttünk : kettőnek kivételével folytatások. E kettő Vámbérytöl a Magyarok eredete, s Földestől néhány nemzetgazdasági értekezés átdolgozása. A folytatások pedig Tainetől a franczia forradalom s angol irodalom, Syinoudstól a Renaissance s Szász Károlytól a Világirodalom époszai : mindannyinak 2-ik kötete. A hat kötetből kettő eredeti, a Szász Károlyé és a Vámbéryé s egy a Földesé átdolgozás. Őszintén örülünk, hogy az eredeti dolgozatok mind jobban kezdenek tért foglalni, legkivált midőn alkalmunk van jelenteni, hogy oly munkákkal teszik azt, melyek a nagyhírű külföldi munkák mellett is méltán helyet foglalhatnak, mint a Szászé s a Vámbéryé, melyek közül az első irodalmunkban érezhető hiányt pótol, az utóbbinak első kiadása pár hét alatt teljesen elkelvén, indokolt volt, hogy a nagy közönség kezébe egy számára átdolgozott új kiadás hozassék forgalomba. A fordításokról sem szükség hosszasan értekeznünk, Taine és Symonds munkái a világirodalomban ia számot tesznek s Iegfenebb csak a fordításokról kell megjegyeznünk, hogy azok olyan szakemberek mint Pulszky és Csiky által készülvén, alig hagynak fenn valami kivánni valót. Kétségtelen, hogy a könyvkiadó vállalat néhány év alatt annyi nagybecsű munkával gazdagította irodalmunkat, hogy az általa elért eredményt más úton elérni nem is lehetett volna. — SCHILLING LAJOS kolozsvári egyetemi magántanár ugyanoda a világtörténet rendkívüli tanárává neveztetett ki. A római történetből közelebbről két tanúlmány jelent meg tőle : »Catalina, Julius Caesar«-ezím alatt, az eredeti kútfők felhasználásával, egy 190 lapnyi sűrű nyomású nagy 8-adr. kötetben. Római történetbe vágó tanulmányok az »Erdélyi Muzeum« korábbi folyamaiban is jelentek meg tőle. — A KALOCSAI ÉRSEKSÉG Schematisinusa minden évben szokott az egyházmegye történetére vonatkozó kutatásokat hozni, melyek a Schematismus állandó becsét biztosítják. Az 1881-ikibeu Fraknói V. Antal érsekről közöl új adatokat. Pray 1367—80. közt István püspököt említi; de megjegyzi, liogy XI. Gergely egy bullája 1376-ra Antalt helyezvén, vagy más, István volt, ki előtte, vagy mis, a ki utána volt érsek, vagy tévedés van a névben. Katona azt hiszi, hogy ez az Antal