Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - SMOLKA SZANISZLÓ: «Fekete» (Czarny) Iván

19 FEKETE IVÁN. töltvén meg. Háromszáz fegyveres jött azért ellene a Maroson túlról Csáky vezérlete alatt, mindannyian válogatott vitézek, egész zsoldoscsapata a hatalmas mágnásnak, jól fölkészülve, pompás lovakon, a melyek patkói alatt porrá kellett hogy váljék a roszúl fegyverzett csőcselék had. Csanád alatt, a Maros átkelésénél, elállotta útjokat Iván pórhada. Az ő soraik is megritkúltak a véres csatában : de amazok pompás lovasságából kevesen maradtak életben s kevesen menekültek meg a csatából ; a győztes pórhad pedig még az nap visszatért táborába — Csáky fejével, feltűzve azt egy magas póznára. A hatalmas főúr halálának híre élénk visszhangot keltett az egész országban. A királynak mindegyre élesebb szemrehányásokat kellett hallania, melyekkel ha kihozták sodrából, ő is kifakadt, hogy ha neki nem engedelmeskednek s összeesküdnek a korona méltósága ellen, akkor inkább hadd uralkodjék Iván czár felettök, mert ő szláv hordáival majd jobban féken tartja őket ; — majd lehűtve haragját, megígérte, hogy Ivánt maga elé idézteti1). Ш. A hatalom tetőpontján. A tél elmúlt csöndesen. Homályos hírek keringtek, hogy ha a hó elolvad, tavaszkor, Szent-Györgyre, Ferdinánd be fog jönni Magyarországba. Ez idő szerint Zápolyát az egész országban elismerték királynak, csak az osztrák határon, a megerősített Pozsonyban zárkózott be egy maroknyi Habsburg-párti, Mária özvegy királyné, Ferdinánd nővére s az ő dynasticus jogainak hű védelmezője oldala mellett. A két királyi vetélytársnál nagyobb hatalmasság volt Fekete Iván, mert ő a Maros vidékén önkényesen uralkodott s néhány ezer fegyveres leste parancsát, míg Szt.István koronájának birtokosa alig rendelkezett néhány száz vitézzel. Jogosan mondhatta Szerémi, hogy a magyarok inkább féltek Ivántól, mint saját királyuktól. Töröknek sikerűit visszanyernie Szabadkát, fölhasználva a pillanatot, midőn a czár eltávozott ') U. o. cap. XLVI1 154 stb. 1.