Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - DR. SZENTKLÁRAY JENő: A karlóczai patriarchalis és a fruska-górai szerb levéltárak - I.

KÜLÖNFÉLÉK. 149 történetéhez. Nagynevű kútfőgyüjtőnk, Wenzel Gusztáv, már ezelőtt húsz évvel oda nyilatkozott, hogy a vatieáni levéltáron kivűl, külföldön nincs más, mely Magyarország történetére nézve nagyobh érdekkel bírna, mint a velenczei köztársaság államlevéltárai. Velencze a keresztes háborúk kezdetétől fogva a XV. század végéig előkelő szerepet játszott a keleti kérdésekben, s a nemzetközi jog és a diplomáczia Szt. Márk államában igen korán jutott magasabb jelentőségre. Nagy hírben állanak az ottani magánlevéltárak is. A szótzüllött keleti gyűjtemények töredékei s foszlányai, miként arra már boldog emlékű Czech János is figyelmeztetett c-s a legújabbkori szerencsés kiaknázások igazolják, Olaszhon levél- és könyvestáraiban lesznek elrejtve. Brankovics György XV. századbeli despotáról írja Engel, hogy egy egész szerb archívumot hurczolt magával, mely liagusában vétetett el tőle, — és azóta nyomtalanúl eltűnt. De azt sem kétlem, hog;/ az áthosi baziliták coenobiumaihan szintén még sok ismeretlen, érintetlen anyaga van eltemetve a dél- és nyugateurópai államok középkori történelmének. Konstantinápolyban, Olaszhonban, nevezetesen Yelcuczében és a maczedoniai Hagion-Horos barátállamábau kellene tehát kutatni az ó-szláv történelem forrásait, ott kellene keresni az adatokat Magyarország XIII—XIY. századbeli keleti viszonyainak bővebb megvilágításához. Oda kellene elvégre már egy rendszeres tanúimányi hadjáratot szervezni. Az Átlioson kellene immár sorba venni kitartással, lelkesedéssel ama sokszázéves anacboréta gyűjteményeket, melyekben állítólag mindenki megtalálja, amit keres, és melyeknek gazdagságát oly nagyra becsülik valu, hogy beunök már régi időkben is, különféle tudományszakok mívelői, mindenki a maga szakmájához, egészen meglepő dolgokra bukkantak. A classikai nyelvek mesterei ráakadtak ott a görög és római remekírás némely nem is sejtett gyöngyeire, egy Barlaam a mystikai isteulátás tlieologiájához, Bulgari Jenő a korát túlszárnyalt szabadröptü pbilosophiájához, a tudós Nilles a keleti egyház traditióinak ismerettárához, Fischeudorf az ő kritikai biblia-tanúlmányaihoz talált ott nevezetesebb kútfői apparatust. Es bizonyára nem csalatkoznánk, ha magyar történelmi tekintetből is tüzetesen szemügyre vennők ama keleti zárdai emléktárakat. Történetirodalmunk jelen virágzó és dúsan gyümölcsöző korszakának kiválóbb fényoldalát képezi egyebeken kivűl az is, lwgy Tud. Akadémiánkés a Magy. Történelmi Társulat a mívelt continens számos levéltárának Magyarországra vonatkozó írott forrásait tette már a tudomány közkincsévé. Az > Árpádkori Új