Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - SZÁDECZKY LAJOS: Báthory Zsigmondné - II.
BÂTIT01U ZSIGMONDNlC. Ml halmoz, liogy ő sem jó szívvel egyezett belé, hogy leánya Erdélybe menjen, bárcsak ne akarta volna a 'császár sem, mit kell szegénynek szenvednie ott Erdélyben és milyen ártatlanul, a hol pedig bizony nagyon kevés jó órája volt. Csak a jó isten tudhatja, mennyit szenved az ő szíve is érte. Bárcsak a következő nyáron legalább kint lehetne, hiszen ha látnák, hogy szükség van Erdélyben reá, ismét visszamehetne azután.J ) A fejedelemnő rémképei különben pusztán a képzelődés szüleményei voltak. Mikor leginkább félt az erdélyiektől, azok akkor készítették elő neki a legszebb tűntetést : diadal útját Kővárból Gyula-Fej érvárra. Kővári száműzetésének napjai meg voltak számlálva, ha nem is Erdélyben maradásának. A biztosok apr. 1-én és 2-án megérkeztek Fejérvárra, apr. 8-án hűséget esküdtek a rendek előttük, ők viszont Rudolf nevében szabadságaikat biztosították s jelentést tettek a császár akaratáról, hogy a kormányzást ideiglenesen Mária Krisztierna veendi át. Zsigmond apr. 10-én búcsúzott el az országgyűlésen egy szép beszéddel s azután a Fejérvárlwz közel fekvő Kisfaludra vonúlt, hogy onnan néhány nap múlva útra keljen. Nejét látni sem óhajtotta, egy rövid, száraz levélben búcsúzik el tőle (april 11-én Kisfaludról írva), melyben tudatja, hogy Carillo hozzá készülvén, a dolgok állásáról személyesen fogja tudósítani, különben ő maga tenné személyesen, de így nem akar alkalmatlankodni.2) »Szánalomra méltó ember — így jellemzi Carillo Mária előtt — hogy annyira elvesztette szemevilágát !« 8 ) Zsigmond néhány nap múlva útra kelt s Kővár kikerülésével vette útját herczegségci felé. Carillo apr. 19-én indúl utána Kővárról, hogy Szatmáron utóiérje'. A biztosok, gróf Thurn és mások tanácsolták neki, hogy Zsigmondott kisérje el lierczegségeibe, mert attól tartottak, hogyha valamit ott nem kecUéro találand, egyszer csak visszajön.4) Es nem hiába tartottak attól! Kővárban pedig a zárdai csendet április közepén pezsgő élet váltotta fel. Az egész ország szeme Kővár felé volt irányúivá. Először egy szomorú kiséret előtt nyíltak meg a vár kapui. Április J) Mária, Eumpfnak, 1598. márez. 12. (a bécsi államlevéltárból.) 2) Zsigmond, nejének, Kisfaludról 159 8. apr. 11. (Köz. Szilágyi: Erd. Országgy. Emi. IV. k. 163. 1.) 3) Carillo, Máriának, Fejérvár 1598. apr. 10. (Szilágyi : Carillo 128. 1.) 4) Carillo, Máriának, Kővár 1598. apr, 18. (U. o. 130—131. 1.)
