Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - PAULER GYULA: Anonymus külföldi vonatkozásai

KÜLFÖLDI VONATKOZÁSAI. 113 lioz. Legérdekesebb azonban — kortanilag — az, mit a Balkán félsziget viszonyairól mond. Itt, a Dunántúl, Magyarországnak közvetlen szomszédjai : a bolgárok, kiket nagyon ismer és nem szeret. Az első bolgár birodalmat — a mint tudjuk — Szent-István korában (1018-ban) II. Vazul császár, a bolgárvesztő, megsemmisítette. Azóta Bulgária csak geographiai fogalom volt ; 1186-ban azonban, midőn Angelos Izsák, görög császár III. Béla királyunk leányát elvévén, a lakodalmi költségek végett nagy adót vetett népére : a Haemusban lakó oláhok fellázadtak, és a bolgárokkal együtt, hosszú harcz után, egy új oláh-bolgár birodalmat alapítottak.3) Ez alkalommal játszott először nagyobb szerepet az oláh nemzet, vagy legalább az a nép, melyet e néven neveztek, még pedig a bolgárokkal egyetemben, mi azelőtt sohasem történt. És névtelen jegyzőnknél, Glad soraiban együtt szerepelnek az oláhok, bolgárok és kúnok, mintha csak Kalojan bolgár fejedelem seregei lebegtek volna szeme előtt, kikkel a konstantinápolyi latinoknak, Balduin és Henrik császároknak, 1205-ben, 1206-ban harczolni kellett.2) Az új birodalom és Magyarország ellenségek voltak. Imre király 1204-ben panaszkodik, hogy a bolgárok azt a földet is elfoglalták, melyet III. Béla csak mint leánya hozományát adott Angelos Izsáknak ;3) s e föld alatt mást nem érhetett, mint a mai Szerbiát és Bulgáriának egy részét, a Dunától a Balkán hegylánczig, melyen a magyar királyok már Salamon és Géza ideje óta, harczolva gyakran megfordúltak. Anonymusnál is azzal a felfogással találkozunk, hogy Magyarország a honfoglalásnak, Zsolt vajdának idejében, az ókori Traján, és középkori Vazul-kapuig terjedt, s így tehát a III. Béla által Komnenos Manuel halála után 1182, 1183. pusztított és elfoglalt Boroncs, Nis, és Sophia, vagy Scereducy már régmúlt idők óta Magyarországhoz tartoztak.4) *) Nicetas Choniates 482.1. Jirecek: Geschichte der Bulgaren 225. és kk. 11. 2) C. 44. Murait: Essai de Chronogr. 1054. 1453. 226., 249., 289., 294. Jirecek: Gesch. der Bulgaren 225. és kk. 11. 3) C. D. II. 437. 1. *) C. 57., Cont. Zwetlenses, Perte, SS. IX. 541., 542. Jirecek. SZÁZADOK. 1883. II. FŐZET. 8