Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - PAULER GYULA: Anonymus külföldi vonatkozásai

külföldi vonatkozásai. 111 nemzetség őseit. Ellenben a »Húnnok története«, mely II. Endre király idejében íratott,1

) Ed és Edöment, az Abák őseit, és HÉJÚI-két.mondja határozottan Attila és a húnok ivadékainak. Igaz, hogy e történet mostani alakjában ugyanezt mondja a székelyekről is: de az nem volt meg benne eredetileg, az csak későbbi betoldás. Világosan meglátszik az a legnyersebb, legkevésbé simított, s azért bizton a legrégibbnek vehető redaction, melyet a pozsonyi krónika nevet viselő, XV. századbeli írásban fennmaradt dolgozat tartott meg számunkra.2) Itt, miután a krónika elmondta, hogy Chaba, a krimhildi csatából alig 15,000 hunnal menekült meg, Attilának többi fiai és a többi húnnok pedig mind leölettek — aliis liunnis et filiis Attiláé totaliter deletis et occisis — és elbeszélte, hogy Chaba Görögországba menekült, Kharezmból házasodott, Edet és Edement nemzette, e megjegyzést olvassuk : Hic nota de Siculis, melyben aztán ellentétben a korábbi elbeszéléssel, elmondatik, hogy a krimhildi csatából még 3000 hűn maradt meg, kiktől származnak az erdélyi székelyek ; és ismét halljuk, hogy Csaba Attilának fia volt, és fiait Ed és Edemennek hívták, kiktől származik az Aba nemzetség. A betoldás itt kézzel fogható, s a későbbi író még azt a fáradságot sem vette magának, hogy ez újabb adatait a régi szövegbe kellőleg beilleszsze, úgy hogy ha kihagyjuk, a bún krónika nemcsak hogy semmit sem veszt értelméből, hanem ellenkezőleg, befejező sorai jobban illenek az egészhez, mint most, midőn az elbeszélés folyamát a székely jegyzet megszakítja.3) E betoldást valószínűleg ama Kun László trónralépte táján élt compilatornak köszönhetjük, kinek művét Kézai ismerte, és követte, s a ki nagyobb szorgalommal, mint kritikával dolgozván, inkább az adatok bőségére mint igazságára tekintett.4) Ismervén — úgylátszik — a bún krónika melr) Lásd erre nézve »Szent-István és alkotmánya« Századok-1879. 27. 1. 1. j. és Marczali : Á Magyar Történet kútfői, 63. 1. csak, hogy — úgy látszik — ö a húnnok történetét nem tartja külön miinek. 2) A Krónika írásának koráról Knauz, Uj M. Muzeum 1856. I. 403. A liún krónikát teljesen közli, a többire nézve csak epitome, mint legújabban Marczali kimutatta, ennek alapján én is régibb véleményemet, hogy a II. rész is valami önálló, régi dolgozat, megváltoztattam. 3) Chronieon Posoniense Toldy újabb kiadásában 39. 1. 4) Lásd a 108. lapon az jegyzet végét. Neki köszönjük valószí-