Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - PAULER GYULA: Anonymus külföldi vonatkozásai
külföldi vonatkozásai. 105 ben laktak. Egy betörő, idegen hadsereget ez őrök nem voltak képesek feltartóztatni; legfeljebb arra szolgáltak,hogy az országnak befelé lakó népe minél hamarább értesülhessen a becsapásról : de kisebb rablócsapatok ellen, minők az akkori viszonyok közt — zsákmányolás végett — még IV. Béla korában, még Németországban is, gyakran képződtek és betörtek, elégséges védelmet nyújtottak.1 ) Legszélesebb volt ez erdőöv — általjában — az ország északi határán, Mármarostól kezdve, a Morváig és Fehérhegységig ; a lakosság szaporodtával, az erdők kiirtásával azonban, természetesen, mindinkább megritkúlt, mindinkább szűkebbre szorúlt. Anonymus elbeszélése és felfogása szerint Bors vezér és emberei a zólyomi erdőben »az ország határán kőből és fából erősséget emeltek, nehogy a csehek és lengyelek — kik a honfoglalás idejében még nem is voltak az ország szomszédai — lopás és rablás végett az országba bejöhessenek.«2 ) Minthogy semmit sem olvasunk, hogy ez a Garam mentében haladó sereg a nagy hegyeket is átlépte volna, melyek a mai Zólyommegyét éjszak és éjszaknyugotról környezik, ez erődítéseket Zólyommegye mai területére kell helyeznünk, és nem kereshetjük a mai Turóczban, vagy Liptóban, melyeknek nagyobbmértékű benépesítése csak a XIII. század első tizedeiben kezdődik, de melyeket Anonymus, a fennebbiek szerint, a védelmi müveken túlfekvő még vadon, lakatlan vidéknek tudhatott.3) 1) A fcimebbi állítások igazolására részletes megokolás helyett a forrásokra hivatkozom: 1194. W. XI. 58., 1204. C. D. Ill/j. 34., 1209. С. D. III Д. 73., 1225. évből: С. D. Ill /2. 69., 1248. II. О. VII. 38., 1251. II. О. VI. 59. 1254. С. ü. IV/2. 219., 1256. С. IX IV/». 381., 1263. Wenz. С. N. VIII. 68.. 1268." С. 1). IV/„. 473., 1269. Wenz. С. N. VIII. 242., 1270. U. о. 297., 1270. С. D. V/x. 23., 1272. и. о. 17 7., Frisiiigai Otto, Pertz M. SS. XX. 238. sat. Anonymus С. 22., 34. sat. 2) Anonym. C. 34. ®) Thurócz és Liptóról 1. Századok 1877. foly. 485. 1. A Bothnia vagyis Ludan nemzetségnek állítólag már Péter korában való birtokát illetőleg — melyre nézve lásd Botka ezikkét, Századok 1876. foly. 672. 1. — megjegyzendő, hogy magának a kérdéses okmánynak tanúsága szerint is, Thurócz akkor még benépesítve nem volt, QV. VII. 207. 1.) A zobori apátságnak kétségtelen és igen régi birtoka pedig,