Századok – 1883

A M. T. Társulat kirándúlásáról kiadott füzet tartalma - Függelék: A kisczenki remete Páur Ivántól

104 A M. TÖRTÉNELMI TÁRSULAT SOPRONI KIRÁNDÚLÁSA. rabló és fáradságos feladat, volt. Azonban kérdésen kívül legnemesebb foglalkozása a kertmívelés volt, mit elválasztott térségeken űzött : a virágkert egy szellős filágoriával az uraságnak szemlegelöül és pihe­nőül volt szánva, mert a néphagyomány szerint Barkóezy grófnő gyakran, többnyire pénteki napokon meglátogatta a kápolnát, gyalog járva egy koínornája kíséretében, ezen kertosztály állította ki az oltár e's a szent, kép feldíszítésére, a virágokat; a hasznot a kert másik fele adta meg; mert mivelhogy remeténk úgy mint maga szakácsa volt, mint saját udvari kertésze is kénytelen volt ásót, kapát forgatva szerepelni : minden vetemény, hagyma és gyökér, mely itt virúlt, csak az ő fáradsága után virúlt, mit elérni épen nem volt könnyű, mert az öntözésre kivánt vizet a nem épen közel fekvő nádfenékből, az úgynevezett kátyóstóból, *) a inai fáczányosból kellett meríteni és haza hordani. Ismételjük, hogy a kertészet volt a legnemesebb foglalkozása emberünknek és megtoldjuk ez állításunkat azzal : hogy e foglalkozás hálás is volt, mert tartós, ma is felismerhető nyomokat hagyott maga után. A remete kunyhóját kör­nyező kis kerti telep a valóságban igazi kísérleti telep volt, hol magukat a Boz, Hidegség és Homokról jött pórasszonyok kertésznökül képezték ki, kik most — mint azt igen jól tudják Sopron gondos háziasszonyai — a helyi piaczot mindennemű hagymával és gyökéi-félével bőségesen ellát­ják, melyeket ők nem amolyan kis veteményes kerti ágyakban, hanem holdakra menő kiterjedésben termesztenek a szabad mezőn, és a könnyű és homokos minőségű talajban kitűnőleg ízletes terményt képesek előál­lítani, és el kell ismerni : mind ezzel a földmívelés egy, másutt alig tekintetbe jövő, szépen fizető kiilön ágát alapították meg, mely legalább ily nagyszabású arányban az egész megye területén nem űzetik sehol. Es ezen kulturág egyúttal a legszebb emlékoszlop, mit remeténk az utó­kortól nyerhetett, azért, hogy a minden eremita- és coenobitának szóló intelmét: »ora et labora« ő oly lelkiismeretesen teljesítette Teljesítette mindaddig, mignem a válságos 178G-ik év őtet is tevékenysége színhelyéről le nem léptette.**) A jámbor nem messze ment, a kisczenki alafások közé beöltözött házfönöknek. A remetekápolna még mindig jó karban tartatik és látogatott imahely a mezei munkát végzett nép részéről ; de a remete czellája most vadászlak, és azon szegen, melyen száz évvel ezelőtt olvasó csüngött, most a duplacsövű lánkászter díszeleg. Váljon ismét legördült száz év múlva mi fogja ott a szegen a lánkásztert helyettesíteni : héja • ember legyen ki megmondja. PÁUR IVÁN. *) A nép szájában hibásan : »Gatyástó«. **) Ugyanazon évben töröltetett el a Pálosok derék couventje Bánl'al­ván és lettek visszahíva a konvent kebeléből való remete laikus barátok Kópházáról és Kerte.sröl.

Next

/
Thumbnails
Contents