Századok – 1882

ÁLLANDÓ ROVATOK - Vegyes Közlések - 883

886 tárcza. oklevéltára került nyomda alá, a igy a 3. kötet megjelenése 1883. év tavasz kezdetére várható. A megye pártfogása lehetővé tette, hogy a 3-ik kötet a legrégibb, eredetiben fenmaradt kiváltságlevélnek, I. Károly 1323-ik évben a jászok nemzetsége részére kiadott oklevélnek, Divald híres fényképészeti műtermében munka alatt lévő hasonmásával diszíttessék fel. Ezen IlI-ik kötet terjedelme meg fogja közelíteni a 40 ívet, s ha megtekintjük, hogy ugyan ezen korszak Ilorvát Péter Commentatióiban alig harmadfél ívet foglal el : láthatjuk, hogy szerző mennyi kutatást, fáradságot, szorgalmat fordított ezen legrégibb korszakot illető, és sok részben ez ideig ismeretlen adatok összegyűjtésére s feldolgozására. E mellett a j.-kunok története nagy részben Gyárfás által 174G-ig össze van állítva s részletesen ki van dolgozva, minél fogva bízvást reménylhetjük, hogy Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye lelkes pártfogása egy befejezett érdekes hazai monographiával fogja gazdagítani irodalmunkat. — Daczára e fárasztó, sok kutatással és másolgatással járó munkának, Gyárfás ez idő alatt más történelmi dolgozatokra is talált magának időt. Ugyanis : 1881. november »Paraszt vármegye«, ez évi május 8. és november 6 án a jászkunok nyelvéről két terjedelmes értekezést is írt és olvasott fel a Magyar tudományos akadémiában, ez utóbbit az újabb hazai ethuographiai fejtegetések tették szükségessé, hogy a tudós világ a töröktatárságot vitatok érvei ellenében a magyar nyelvűség s nemzetiséget igazoló adatok részletes fejtegetése, s összeállításával, valamint amazok czáfolatával is megismerkedjék. — K. NAGY SÁNDOR, társulatunk tagja (nagy-váradi ügyvéd) » A Székelyföldön és az Al-Dunán«, cz. munkára hirdet előfizetést. Szerző hangsúlyozza, hogy hazánk eme két legvonzóbb, természeti szépségekben és történelmi nevezetességekben leggazdagabb vidékének leírásában különös (jondban részesíti a történeti emlékeket s eseményeket. Ezért hívjuk fel mi is olvasóink figyelmét e munkára. Első része a Székelyföldi-öl szól, útleírás alakjában Bihartól Kolozsváron át Maros* Vásárhelyig, innen fel a Maros völgyén a tölgyesi szorosig, aztán Gyergyón, Fel-Csíkon végig Csík-Szeredáig, itt a Hargitán keresztül Székely-Udvarhelyig, — majd visszatérve Al-Csíkra, innen Szepsi-Szent-Gyürgy, Élőpatak, Földvár, Balázsfalva, a szentimrei csatatér s Torda érintésével Toroczkóig. A második rész az Al-Duna nevezetességeit írja le, abban a sorrendben, a mint azt a múlt nyáron az írók és művészek kirándulása érintette. A munka 14—15 ívre fog ter-