Századok – 1882

Értekezések - WÉBER SAMU - Babonák a Szepességen 769

7(56 különfélék. Májas 7., 8., 20. Junius 0., 15., 16 Julius 18., 20. Sept. 6., 0. Augustas 12., 18. October caret. November 1., 15., 17. December 6., 7., 11. * Hátra volna még a babona és hiedelmek történetének kiegé­szítésére a Szepességen, a boszorkányságot felemlíteni. Kézsmárk városa a jus gladii joggal élvén, az akkori idő felfogása szerint, néha nem csak keményen, de kegyetlenül is járt el a büntetések kiszabásában és a halálos ítéletek végrehajtásában. 1605. Gutts­mittel Sebestyén bírósága alatt Barbter Valentin egyszerű lopás miatt felakasztatott; Janusch "Wangroczky gyujtogatót tetten kapván, borzasztó módon végezték ki : lánczczal szoborhoz köt­tetvén, a körülötte gyújtott tűz által a szó valóságos értelmében megsüttetett, azután máglyára tétetvén, hamuvá égették. 1662-ben gróf Thököly István egy vétkest kerékbe töretett. ') Mellesleg említve, ezen executió miatt a város Thökölyit perbe fogta, miután a jus gladii joga nem a kézsmárki várhoz és birtokosához, Thölcölyihez, hanem magához a városhoz tartozott. Ily kemény és kegyetlen büntetések előfordulásával az em­ber azt gondolná, hogy boszorkány-pörökkel és büntetésekkel is találkozni fogunk. De csalatkozunk. Ügy látszik, hogy itt lelkiis­méretesebben vették tekintetbe, mint másutt Kálmán intését : de strigis vero, quae non sunt, ne ulla fiat quaestio. A kézsmárki íté­letek között csak egy nyomra akadtam, mely boszorkányokba való hitre és azok elleni büntetésre is vezet. 1655. Gally Tobias bíró­sága alatt Rotáry Márton felesége a boszorkányság gyanújába esett és e miatt börtönbe vettetett. Látszik ebből, hogy a Szepességen, a boszorkányságban való bit ritkább volt, mint a babona más számos neme. Azon évben s napon (1620. aug. 24-én), a mikor Bethlen Gábor királylyá választatott, Gark szepességi faluban, félmérföld­nyire Lőcséhez, egy szörnyszülött jött a világra, melynek két feje volt, egymás fölé nőve. A felső fej élettelen volt, az alsó élő s ezt meg is keresztelték. A kor szokása szerint nem késtek a szörnyszülöttnek jóslat­szerű jelentőséget tulajdonítani. Két magyarázata maradt ránk, egyik Bethlen párti értelmezés a fejedelem udvari »poétájától és historikusától« Bocatius Jánostól, — a másik Bethlen ellenes. "WEIÍER SAMU. II. A kétfejű csodaszülött. *) Acta judicaria urbia Kesmarkiensis.

Next

/
Thumbnails
Contents